A Nemzeti Összetartozás Napja kifejezés annyira új – még csak két éve használjuk –, hogy sokaknak nem is áll rá a szája. Obersovszky Péter a köztévén a Ma Reggelben felváltva Összetartozás- és Trianon-napozott. Az Echo Tv Világ-Panoráma című műsorában Szaniszló Ferenc már csak nemzeti gyásznapról beszélt.
Míg Szaniszló Trianon sebében dagonyázott, az m1-en Az Estében Semjén Zsolt már a nemzet közjogi egyesítéséről, mint gyógyírról és megoldásról beszélt. Úgy ünnepelt, hogy többször is lenemzetárulózta a szocialistákat, a nemzetegyesítés kerékkötőit. Semjén azt állítja, „e tekintetben semmiféle indulat nincsen (…), a magyar társadalom természetesnek veszi, hogy minden magyarnak a magyar nemzethez kell tartoznia közjogi értelemben is”. Ha a 2004-es, bukott népszavazással megbántott határon túliak talán nem is bocsátottak meg nekünk, Semjéntől felmentést kaptunk: „rajta maradt a nemzetáruló bélyeg azokon, akik a külhoni magyarság ellen kampányoltak. (…) De ez nem a magyar társadalomnak a problémája, hanem az ő pszichiátriai problémájuk” – azaz csakis az MSZP-é, meg a nemzetáruló Gyurcsányé. Minderre a közszolgálati tévé riportere csupán annyit dünnyögött: „ezek nagyon súlyos szavak, miniszter úr”.
A Semjén által tényként kezelt egyetértéssel két gond van. Egyrészről szép és hazafias, hogy ezt mi eldöntöttük, de vajon megkérdeztünk bárkit, hogy ez jó-e nekik? Nem csak szomszédaink, de még a külhoni magyarok közül is sokan érezhetik úgy, valamiféle gőg vezeti a kormányt a nemzetegyesítésben, hogy majd mi, a magyarok istenének kiválasztottai megmentjük szerencsétlen, a szívközponttól elszakított honfitársainkat. „Ezek sajnálnak bennünket, szegény magyarokat a nagy Szlovákiában, pedig fogalmuk sincs semmiről. Mi normálisan élünk” – mondta egy fiatal nő az m1-en este vetített Szlovákmagyarok című dokumentumfilmben, mely igen árnyalt képet adott a felvidékiek vívódásairól.
A második probléma, hogy még ha támogatjuk is az állampolgárság megadását minden külhoni magyarnak (aki ezt kéri), sokan akkor sem kötnék ezt össze a választójog megadásával. Szavazzon mindenki ott, ahol adót fizet, iskolába járatja a gyerekét, vagy kutyagumiba lép, tehát viseli a voksának minden következményét.
De nem hihet a nemzetegyesítés őszinteségében az sem, aki még emlékszik Mikola nemzetorvosnak a Fidesz 2006-os kongresszusán elhangzott szavaira: „ha négy évre nyerni tudnánk, és utána, mondjuk, az ötmillió magyarnak állampolgárságot tudnánk adni, és ők szavazhatnának, húsz évre minden eldőlne”.
Az összetartozás napja, június 4.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!