A diákok jelentős részének a nyár nem csupán a szórakozásról és a fesztiválokról szól. A kiadásokat fedezni is kell valamiből, a fiatalokat a legváltozatosabb munkákkal várják a cégek, de meggazdagodni ezekből valószínűleg senki nem fog.
„Szórólapozás, vendégfogadás reneszánsz ruhában, csempe eladás, rendőrruha-csomagolás, cigipromótálás, fagyiárulás, mosogatás, mosolygás nevetséges kosztümökben, szórólapozás kertészcuccban, autók között, reggeliztetés menő szállodákban, barkácsáruházi vásárlók megfigyelése titokban, külföldi újságírók fogadása reptéren” – sorolja a vendéglátós végzettségű Márti azokat a „szakmákat”, amelyeket diákévei alatt kipróbált. Az ő példájából is látszik: aki keres az talál, csak egy kis rugalmasságra van szükség.
Magyarországon 16 éves kortól vállalhatnak munkát a diákok, akiknek, ha nem ismerősön keresztül találnak állást, érdemes regisztrálniuk egy iskolaszövetkezetnél, mert így az védik az érdekeiket: nem fordulhat elő, hogy átverik vagy nem fizetik ki őket. A cégek túlnyomó részt fizikai munkákat – anyagmozgatást, árufeltöltést, vendéglátó munkát, szórólapterjesztést – kínálnak a diákoknak, amelyeknek a minimális 535 (nettó 450) és 700 forint között alakul az órabére. Nem jelentéktelen a szellemi munkák aránya sem – itt adminisztratív, ügyfélszolgálati, ügyfélkezelési, hostess munkák a leggyakoribbak, ezeknek a bruttó órabére 650-900 forint között van, de a szakképesítést és nyelvtudást igénylő feladatoknál akár 1500 forintot is meg lehet keresni óránként.
A diákok motivációja egészen változatos, tudom meg Medvigy Viktóriától, az egyik legnagyobb hazai diákmunka-közvetítő, a Meló-Diák munkatársától. „A középiskolai és alsóbb évfolyamos hallgatók a tanulmányaik finanszírozása vagy a különféle szórakozási igényeik kielégítésére vállalnak munkát, ilyenkor inkább az adminisztratív vagy könnyű fizikai munkák jönnek szóba. A végzéshez közeledve egyre inkább érvényesül az a szempont, hogy diákmunka segíthet a frissdiplomás elhelyezkedésében. A tapasztalatok, a konkrét piaci ismeretek, a munka során alkalmazott eszközök kezelésében szerzett jártasság, az adott pozícióban elért sikerek mind-mind megkönnyítik az elhelyezkedést, így ez a csoport már inkább a szakmai tudásra alapuló feladatokat keresi” – mondja. Vannak persze ezen túl is kifejezetten népszerű állások, a Meló-Diák például szinte minden fesztiválra közvetít munkaerőt, az információs pultoknál, csomagmegőrzőknél és a pultokban is dolgoznak a diákok. Nem csoda, hogy ezek az „álommunkák”: a feladatok elvégzése után minden diákmunkás részt vehet az esti koncerteken. Ha az állások népszerűségét rangsorolni lehetne, valószínűleg ezüstérmes lenne a strandokon végezhető munka: itt főleg úszómester, pultos, fagylaltárus és pénztáros munkakörbe keresnek fiatalokat.
Német Gábor, az EUdiákok Iskolaszövetkezet munkatársa szerint az elmúlt években jelentősen nőtt azoknak a száma, akik a tanulás mellett munkát szeretnének vállalni, az irodai állásokra körülbelül tízszeres a túljelentkezés. „Most már a mindennapi megélhetés miatt is szeretnének dolgozni, míg korábban az volt a jellemző, hogy nyaralásra vagy valami nagyobb dologra gyűjtöttek. Ez egy olyan negatív tendencia, ami valószínűleg a gazdasági válság számlájára írható.” Az EUdiákok már külföldi munkákat is ajánl a 18 év felettieknek, ezeknek a hirdetéseknek a száma egyelőre viszonylag alacsony a hazaiakhoz képest. Sok olyan jellegű külföldi pozíció van a nyári szezonban, amit a helyiek nem szívesen vállalnak el, ilyenek például a szobalány vagy a felszolgálói munkakörök. A magyarok ezeket az állásokat alacsonyabb bérért végzik el (de még így is jóval a hazai fizetés felett keresnek), ráadásul néhány ország adókedvezményt is ad azoknak a munkáltatóknak, akik fiatalokat alkalmaznak, így a diákok számára is kezd megnyílni az európai munkaerőpiac.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
