Az új vezérigazgató – bár sokan nem tudják – évek óta dolgozik a Müpában, tucatnyi operát vitt színpadra, köztük Puccinit, Donizettit, Mozartot. A netes keresők ennek ellenére az ezüsthajós, Happy End Kft.-s találatokat jelenítik meg. – Ezt rendkívül méltatlannak tartom, mert az elmúlt tizenkét évben számos különböző produkció létrehozásában vettem részt, továbbá szeretném leszögezni, hogy büszke vagyok azokra a munkákra, amelyeket az Ezüsthajó megrendelésére és a Happy End kreatív igazgatójaként készítettem – mondja Káel Csaba. – A Müpa az egyetlen komolyan vehető magyar világmárka, a produkciók és az épület is olyan magas színvonalú, hogy hála Kiss Imrének, mára branddé vált. Engem ez a világmárka szerződtetett, és most pilótából az irányítója lettem. Nagy a kihívás, magas a mérce. A bizalmat meg kell szolgálni.

A két igazgató évek óta barátságban van egymással: a ’90-es évek vége óta ismerik egymást, amikor mindketten az Operaházban dolgoztak, Kiss ügyvezetőként, Káel rendezőként. – Ebben az országban sajnos nem mindig azok döntenek a személyi kérdésekről, akiknek kellene – véli Kiss Imre. – Máshol 2-3 évig eltart, mire megtalálják egy ilyen jellegű intézmény új igazgatóját. Nálunk sajnos ez is másképpen megy. Nem tagadom: a helyettesemet, Csonka Andrást szerettem volna vezérigazgatónak, úgy gondoltam, 2013-ig pont sikerülne is a „felkészítése”. Ám mivel rohamosan romlott az állapotom, fél éve tolókocsiban ülök, máshogyan alakult. De nem bánom, mert amiket nekem nem sikerült megvalósítanom, Csaba majd befejezi – mondja mosolyogva, s hozzáteszi: a kreativitás, az intelligencia, a nagy munkabírás mellett az is fontos, hogy itt csak olyan ember dolgozhat, aki minden fillérre vigyáz.

– Közösek az érdekeink minden művészeti ággal, színházzal: meg kell óvnunk az európai kultúrát, mert félő, hogy évek múlva nem mindenkinek lesz ismert Beethoven neve és munkássága – hangzik az új igazgató hitvallása. – Elődöm olyan stratégiai szövetségeseket talált, mint például a Zeneakadémia és az Operaház, ezt szeretném folytatni. A zenére és az előadó-művészetre kell felhívni a figyelmet, s ebben partnernek kell tekinteni a televíziót és az internetet is, hiszen ezeken keresztül érhetjük el a fiatalokat és a gyerekeket. A minőségi kultúra a fő cél.

Az átadás-átvétel és a peremfeltételek tisztázása után a stratégiai tervezés következik. – Természetesen nem lehet figyelmen kívül hagyni a megváltozott gazdasági körülményeket, emiatt és azért, mert más egyéniség vagyok, biztosan lesznek változások – vetíti előre Káel Csaba, ám részleteket még nem árult el. – Bel- és külföldi koprodukciókat szeretnénk létrehozni, összefogva az európai kultúráért, és feszegetni a műfaji határokat. Például létezik átjárhatóság a dzsessz és a folklór között. – Mi rögtön nyolc különböző műfajt karoltunk fel – veszi át a szót Kiss Imre és mindig nagy hangsúlyt fektettünk a fiatalokra. – Ha nem gondoskodunk nézői utánpótlásról, akkor 10-15 év múlva kik fognak a nézőtéren ülni? A műsorszerkesztés a másik „vesszőparipám”: fontos, hogy minden koncerten legyen egy ismerős dallam, hogy mindenki átélhesse az „aha-élményt”. Ami nagy probléma, hogy sajnos nincs ebben az országban összefogás, pedig a cél adott…

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!