Liszt-mánia tombol Japánban.
A kiváltó oka az, hogy április közepén megjelent a világhírű japán író, Murakami Haruki várva várt új regénye, amelynek címe japánból fordítva a következő lehet: A színtelen Tadzaki Cukuri és zarándokévei. Az utóbbi az azonos című Liszt-ciklus zongoradarabjaira utal. Az író hosszan és részletesen taglalja a Zarándokévek-zeneműveket, elsősorban azok Lazar Berman orosz zongorista által előadott változatait. Az új könyv hatására a Liszt-művek egy csapásra az internetes letöltési listák élére kerültek, és a CD-k is szinte napok alatt kifogytak a zeneműboltokból. Az új könyvből egymillió példányt nyomtattak Japánban, de már az első napokban több százezer elfogyott.
Nincs olyan regénye Murakaminak, amelyikben ne szerepelne a zene valamilyen formában. A legutóbbi, az 1Q84 trilógia is zenei és matematikai összefüggésekre komponált mű. Nevezetesen Bach Wohltemperiertes Klavier című művére van felfűzve a misztikus történet. A regény is dúrban és mollban szólal meg, férfi és női szólamban, ahogy váltogatják egymást a két főszereplő sorsát és lépéseit kísérő fejezetek. Első látásra – hallásra? – minden hasonló, de ahogy a regényciklus mottója is kifejezi: „Minden más, mint aminek látszik”. Szintén a trilógia révén lett népszerű Leoš Janáček cseh zeneszerző Sinfonietta című műve, amely fontos jelentőséget nyer az Ezerkülöncszáznyolcvannégy című trilógiában. A kurblimadár krónikája egy Rossini-művel indít. Főszereplőnk A tolvaj szarka nyitányát hallgatja a rádióban, miközben spagettit főz (Murakaminál a zene és a főzés legalább olyan jól összeillik, mint az irodalom- matematika párosítás). A Kafka a tengerparton cselekményéhez Beethoven B-dúr zongoratriója szolgáltatott zenei aláfestést. De a komolyzenén túl az ikonikus könnyűzene és a jazz is felbukkan az író műveiben. A Norvég erdő címét is a híres Beatles-nóta ihlette, máshol meg Nat King Cole, Prince vagy a Radiohead muzsikája szólal meg és tér vissza vezérmotívumként a cselekményben.
Murakami Haruki ma a legnépszerűbb kortárs írók közé tartozik az egész világon. Műveit több mint negyven nyelvre lefordították. Neve évek óta felbukkan az irodalmi Nobel-díj várományosok között, világszerte fanklubokba tömörülnek a sajátos „murakamis” világ hívei. Magyar kiadója, a Geopen színvonalasan és sikeresen gondozza az életművet. Az elmúlt években szinte valamennyi fontos művét megjelentették – összesen tíz regényt, melyből egy trilógia –, természetesen az eredetiből, japánból fordítva. A várva várt új opus a kiadó szándékai szerint karácsonyra megjelenik magyarul is. Remélhetőleg az ominózus Lisztmű is kellő mennyiségben várja majd Murakami és a komolyzene rajongóit…
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!