Óriásplakátokról, buszmegállók hirdetési felületeiről, tatarozás alatt álló épületek óriásponyváiról hetek óta egy bizarr bohóc ijesztget gyerekeket és felnőtteket a nyomasztó novemberben. A vérrel írt murder (gyilkosság) felirat és a figura ránk szegezett ujja nem sok jót ígér: te leszel a következő áldozat. Vagy gyilkos. Vagy tárlatlátogató.

 

A Vörösmarty téri karácsonyi vásárral nagyjából egy helyen és egy időpontban, pénteken indult el a Murder – A gyilkos (sic!) tárlat elnevezésű nagyszabású kiállítás. A leghírhedtebb gyilkosokat és rémtetteiket bemutató tárlat és annak kommunikációja számos morális kérdést vet fel, különösen egy olyan évnek a végén, ami bűnügyi szempontból az egyik legsötétebb időszaka volt Magyarországnak.

„Lélekforgató show”, „élménycsomag” – ezekkel a jelzőkkel lelkesedett Antony Barlow, a Murder kommunikációs igazgatója azért a kirándulásért, amit a „világtörténelem leghírhedtebb gyilkosainak, sorozatgyilkosainak elméjében tehetünk”, hozzátéve azt, hogy a „nemzetközi trendeknek megfelelő szórakoztató kiállítást” hoztak létre a magyar producerek. Meglepő módon a kampányban feltüntetett városok – London, Berlin, Budapest – nem egy nemzetközi utazó kiállítás hazánkba érkezését jelzik, hanem egy minden ízében magyar produktumnak a reménybeli vándorlását – és ez még csak a legkisebb ferdítés az eseménnyel kapcsolatban.

Az ötletgazda, Rácz László már 2008- ban megkezdte a nagyszabású és titkos, de minden bizonnyal hatalmas költségvetésű show szervezését, csak a kiállítás berendezése fél évet vett igénybe. Ötven – szemmel láthatóan – lelkes és elkötelezett munkatárs dolgozik azon, hogy a „minden érzéket rabul ejtő” kiállítás flottul menjen. Bár Barlow elmondása szerint voltak dilemmái azzal kapcsolatban, vajon nincs-e társadalmilag káros hatása szadisták sztárolásának, de mint mondja, a tárlat kriminalisztikai szakértője, Németh Zsolt meggyőzte arról, hogy a szörnyűségekben való tapicskolás egyfajta feszültséglevezetésként működik a társadalomban.

Önmaguk és a közvélemény megnyugtatására különös mázzal öntötték le a szenzációhajhász tárlatot: azt ígérik, hogy a kiállítás végére bizonyossá válhat számunkra, hogy senki sem születik szörnyetegnek és hogy a mi felelősségünk is, hogy a környezetünkben élők ne váljanak pszichopata gyilkosokká. Nemes célt vállaltak fel tehát, iszonyú terhet raktak a vállunkra. De menjünk csak sorjában, lássuk, hogyan késztethet gondolkodásra és felelősségvállalásra egy véres show.

A tárlat 23 szeparált és hangulatilag is elkülönülő élményteremben egy-egy gyilkost mutat be. Kétségtelen, hogy a kiállítás némely pontján igen magas szintű technikát vonultat fel, de a szobák kivitelezése igencsak vegyes képet mutat.

Az első két „utazás” például nem is igazán Báthory Erzsébet, illetve Vlad Tepes korába (vagy az ígéret szerint: elméjébe) röpít minket, hanem a hazánkban minden tízezernél magasabb lélekszámú település obligát kínzómúzeumába. A díszlet ötlettelen, a viaszbábuk kínosak. Ennél jóval szellemesebb például az a szoba, amely egy kannibál hűtője – a tárlatlátogató két emberi szív és 4 liter tej között azonban nyilván nem a gyilkos sanyarú gyerekkorán mereng. Ijesztő pontja nincs a kiállításnak, ízléstelen annál több. Például látogatást tehetünk Ed Gein konyhájában, ahol a lámpaernyő is emberbőrből készült, miközben a hatásvadász narrátor arról beszél, hogy a sorozatgyilkos férfi korának sztárja lett megannyi rajongóval. És itt érkezünk el ahhoz a ponthoz, amelytől nem csupán képmutató, hanem káros egy ilyen tárlat: olyan fórumra hozza be a véres bulvárt, amely hagyományosan a tanulás és tapasztalatszerzés terep, a kiállítótérbe. Ikonokká emel gyilkosokat, miközben a mi felelősségünkről papol a kiállítást lezáró úgynevezett meditációs szobában. Plakátarccá tesz egy közismert amerikai bohócot, Pogot, aki 33 fiút gyilkolt meg és ásott el a kertjében, majd kivégzése előtt felsorolta a vele foglalkozó töméntelen könyvet, filmet, újságcikket, és azt mondta: nyasgem.

Lehet, hogy senki sem születik szörnyetegnek, de ha korának kiállításon mutogatott sztárjai gyilkosok, akkor egy terhelt léleknek a rivaldafényt szörnyeteggé válása hozhatja meg.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!