Az utolsó dzsentrinek is nevezik. Igazi úriember volt, aki tudott udvarolni, és minden illemszabállyal tisztában volt. Zórád Ernő festő, grafikus, képregényrajzoló, illusztrátor és karikaturista 100 évvel ezelőtt született, s ennek alkalmából Zórád 100 címmel kiállításokat rendeznek keddtől a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) és a Karton Galériában.
A megnyitó hétfőn 18 órakor lesz a PIM-ben, ahol az irodalmi illusztrációiból nyílik tárlat. Krúdy Gyula, Mikszáth Kálmán, Jókai Mór, Benedek Elek, Móricz Zsigmond műveinek illusztrációi mellett a művész irodalmi panteonja is megtekinthető november 18-ig. Alkotásai korrajzok is voltak. A Karton Galériában a Privát Zórád kiállítás keretében a magánéleti aspektusai várják az érdeklődőket november 25-ig. Családi fotók, kollázsnapló, önarckép, rajzzal és ragasztással, azaz vegyes technikával készült alkotások, valamint az Egy vándorfestő ifjúságai című önéletrajzi jellegű riportregénye, amely 2003-ban jelent meg. A Frivol századelők című alkotásai erotikusba hajló női képek, amelyeket akvarellel készített. Huszártisztként is szolgált: kardja és lovának zablája is a kiállítás része. Több ezer rajzot készített, a buborékos képregényt ő honosította meg hazánkban, a Winnetou című képregényével 1957-ben. A nemzetközi zsűri a világ húsz legjobb képregényrajzolója között tartja számon. Azt vallotta: „a képregény az alkalmazott grafika lehető legnehezebb műfaja”. Számos irodalmi adaptációt és történelmi témájú diafilmet készített (Háry János, Don Quijote, Koldus és királyfi). Több száz festmény és grafika, vers- és könyvillusztráció, képregény és diafilm alkotója.
A felvidéki származású Zórád az Iparművészeti Iskolában végezte tanulmányait, mestere Haranghy Jenő volt. A második világháborúban katonai szolgálat mellett is festett, majd 1947-ben kezdett a sajtóban dolgozni. A Magyar Vasárnapban, a Pesti Izében jelentek meg grafikái, karikatúrái. A Füles rejtvénymagazinnak rajzolt címlapokat több évtizeden át, de a Ludas Matyiban, a Pajtásban, a Galaktikában, valamint napi- és hetilapokban is jelentek meg művei. Zórád alkalmazta először 1970 körül a kollázstechnikát, ami védjegyévé vált: a korhangulat megteremtése érdekében metszeteket, fényképrészleteket helyezett el a rajzok között. Önálló könyveket is kiadott: Krúdy világa, Pest-Budai mozaik, Kalandozások egy régi fiákeren címeken.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
