A romák ellen elkövetett náci népirtást a mai napig hallgatás fedi. A köztudatlanság teszi lehetővé és erősíti a mai napig is a romák kirekesztését és üldözését. Ez ellen küzd a Romédia Alapítvány által szervezett Auschwitz-rekviem programsorozat.

 
Részlet a Számon kívül maradtak című filmből

Az Auschwitz Rekviem című összművészeti, nemzetközi háttérrel bíró programsorozat szervezője, a húsz éves Romedia Alapítvány október 26. és november 23. között koncerttel, filmfesztivállal, kiállításokkal és beszélgetésekkel állít emléket a hazánkból elhurcolt és a nácik által meggyilkolt több ezer romának.

Október 26–28. között az Uránia Nemzeti Filmszínházban ingyenes dokumentumfilm fesztivált rendeznek, a filmek a népirtás utáni életet, a történelmi emlékezet és a megbékélés bonyolult kérdéseit boncolgatják, valamint társadalmi párbeszédet próbálnak elindítani ezen ritkán tárgyalt kérdésekről. A nyitófilm Aaron Yeger elsőfilmes kanadai rendező Számon kívül maradtak című alkotása lesz, amelyet tizenegy országban forgattak, és új látásmódban mutatja be az európai romák helyzetét, a holokauszttól napjainkig.

A Művészetek Palotájában november 6-án rendezik az Auschwitz-rekviem koncertet, amelynek hazai bemutatását már két éve tervezik. A roma származású holland zeneszerző, Roger „Moreno” Rathgeb koncertműve a náci üldözés és népirtás áldozatainak állít emléket, felhívva a figyelmet a félmillió roma elpusztítására. A szerző a rekviemet alázattal és hálával a meggyilkolt lelkeknek ajánlja, a megbékélés és a kölcsönös tisztelet jegyében. A 60 perces kompozíciót szimfonikus zenekarra, kórusra és szólóénekesekre írta. A művet eddig Amszterdamban, Frankfurt Am Mainban és Prágában adták elő, de Krakkóban, Berlinben, Varsóban, valamint Bukarestben is hallható lesz. A „társulat” állandó résztvevője a Frankfurti Roma és Szinti Filharmonikus Zenekar, valamint a karmester, Riccardo M Sahiti. Őket „egészíti ki” minden országban négy helyi szólista, hazánkban pedig a Szent Efrém Kórus is színpadra lép. A magyar előadást a Krétakörből ismert Gulyás Márton rendezi. Bubnó Tamás, a kórus vezetője lapunknak elmondta: tanára, Anni néni auschwitzi túlélő volt, az ő emlékére vállalta el a nem mindennapi feladatot. „Hatvanfős a vegyeskar, ekkora létszámmal ritkán dolgozom. A hagyományos gyászmise tételei hangzanak majd el, de a zenei jelleg inkább dzsesszes, a musical határán lévő. Ritmikája, dallamvilága könnyebb például a Liszt-rekviemnél, de a kórusnak nehezebb a dolga, mert a zeneszerző inkább instrumentálisan gondolkodik, nem vokálisan. Már együtt próbálunk a karmesterrel, s fülemben csengenek egykori mesterem szavai: apácskám, ha azt gondolod, hogy ezen túlvagyunk, akkor tévedsz” – utalt a zenekarvezető a téma aktualitására.

A Francia Intézetben november 15–23. között lesz látható Ceija Stojka és Otto Pankok kiállítása. A roma genocídium fájdalmas epizódjainak képzőművészeti feldolgozásával nagyon ritkán találkozhatunk. A német expresszionista képzőművész, Otto Pankok és az Ausztriában élő holokauszt-túlélő Ceija Stojka világhírű alkotásai (festmények, grafikák, szobrok, fa- és rézmetszetek) először tekinthetők majd meg hazánkban. Az 1966-ban elhunyt Pankok a II. világháború után a Düsseldorfi Akadémia tanára lett, ahol műtermét például Günter Grass is látogatta lelkes tanítványként. Stojka, több mint negyven évvel családjának deportálása után írt könyvet emlékeiről, s az egyik legismertebb roma írónő lett Ausztriában, majd festeni kezdett. Képein meztelenre vetkőztetett, csontsovány roma nők, haldokló gyermekek, fájdalomtól eltorzult arcok láthatóak.

Az Auschwitz Rekviem programsorozat része az a digitális kiállítás is, amely archív felvételeket mutat be a náci népirtásról, időrendben, illetve országonkénti lebontásban, hat roma túlélő személyes történetén keresztül.

Október 24-én avatják fel Berlinben a roma holokauszt német emlékművét, amely a nemzetiszocializmus idején meggyilkolt szintik (Németországban legnagyobb számban élő roma népcsoport) és más romák emlékét őrzi. Az eseményen Angela Merkel kancellár és Joachim Gauck államfő is részt vesz. A nyolc éve készülő emlékművet Dani Karavan, izraeli képzőművész tervezte, a land art (tájművészet) irányzat ismert képviselője.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!