Átalakítás, összevonás, leépítés, intézménybezárás. Az utóbbi hetekben a kormány, illetve a kulturális tárca elképzelései folyamatosan borzolták a szakma kedélyeit. Senki sincs biztonságban, múzeumok, színházak sorsa vált bizonytalanná, az elvonások, megszorítások pedig a dolgozók jelentős százalékát fenyegetik.
A kormány november 8-i határozata olyan programról rendelkezik, melynek keretében majd a kulturális ágazat intézményeinek felépítését, feladatait, de anyagi kereteiket is megnyirbálják majd. „El kell érni, hogy az intézmények gazdálkodási mozgástere szűk legyen” – áll a határozatban. A kulturális tárca elsősorban az intézményi integrációt támogatja, így a jövőben egyesülhet majd a Skanzen és a Néprajzi Múzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Színháztörténeti Múzeum, illetve Országos Széchenyi Könyvtár és az Idegen nyelvű Könyvtár is. Az összevonás lehet a költséghatékonyság egyik alapeleme, ám amennyiben ennek infrastrukturális következményei is lesznek, akkor már inkább többletköltségekről beszélhetünk.
Jól példázza mindezt Baán László kormánybiztos, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója döntése, mely szerint a Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum márciustól közös irányítás alatt működik majd. A hírre reagálva sokan szakmaiatlan, megalapozatlan és átgondolatlan döntésről beszéltek, ám Baán ragaszkodott ahhoz, hogy az intézkedés csupán adminisztratív változásokat hoz majd. Csák Ferenc, a Nemzeti Galéria főigazgatója december 31-i hatállyal lemondott posztjáról. A tervek szerint ugyan a két intézmény jövőre már egy kalap (Baán kalapja) alá tartozik, mégis eredeti helyükön maradhatnak. Legalábbis egy ideig, 2017-re ugyanis elkészül az az új múzeumi épületkomplexum, melybe beköltözhetnek. (Erre elsősorban a Szépművészetinek lenne szüksége, amely a leállított épületbővítés miatt helyhiánnyal küszködik, gyűjteményének jelentős részét feldolgozatlanul és áttekinthetetlenül tárolva.) Baán tervei tehát túlmutatnak az Orbán-kormány ciklusán, és a szakemberek tiltakozása ellenére is bízik a jövőben. Mindez már most sokba kerül, csak a múzeumi negyed előzetes tervezésére 31 millió forintot kapott a kormánybiztos, ebből a pénzből két év alatt kell megfelelő szakmai programot összehoznia. Gombhoz varr tehát kabátot, hiszen anélkül döntött a Nemzeti Galéria önállóságának megszüntetéséről, hogy pontos elképzelései lehetnének arról, hogyan fog kinézni az az intézményóriás, melyben a két múzeum egyesül. Annyit árult el: az 56-osok terétől az Ajtósi Dürer sorig lévő részen 2 vagy 3 múzeumot építenének, ami körülbelül 20-30 milliárd forintba kerülne. Az intézkedés szükségességét pedig „történelmi igazságtételre” hivatkozva igyekezett megalapozni, azt kidomborítva, hogy a Galéria a Szépművészetiből átcsoportosított műveket őrzi. Ez azonban az elmúlt több mint 50 év távlatából nem igaz, mivel itt őrzik a Fővárosi Képtár anyagát is, emellett a múzeum már bővítette gyűjteményét – hívta fel a figyelmet Marosi Ernő művészettörténész, akadémikus az Artportalon.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium azonnali hatályú létszámleépítést rendelt el a hozzá tartozó közgyűjteményeknél és a művelődési intézeteknél. Az intézmények bérköltségük 20 százalékát vesztik el, ami mindenképp elbocsátásokat von maga után. Földiák András, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint a megszorítás az Országos Széchényi Könyvtár esetében körülbelül száz, a Magyar Nemzeti Múzeum esetében 70, a Magyar Nemzeti Galériánál 45 dolgozó elbocsátásával jár. A szakszervezet nyílt levelében „súlyos hibának” nevezi a megszorítást, mivel „a nemzeti kincsek puszta fizikai megőrzése is bizonytalanná válik”.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
