A tervezett budapesti múzeumi negyed lényege, hogy az 56-osok terén létrejöjjön egy európai mércével is különlegesnek számító, kiemelkedő múzeumokat magába foglaló terület – mondta a VH-nak Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója.
A munka és az előkészítés gazdája a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI), a koncepció kidolgozására pedig az év végéig mindenképpen várni kell. Az elképzelések szerint a Szépművészeti Múzeumot a földfelszín felett, a Műcsarnok mögötti területen épülő új kiállítóhellyel bővítenék, a Nemzeti Galéria pedig leköltözhetne a Várból, s így a két intézmény anyagát egyesíthetnék. – Együtt lenne látható a magyar és a nemzetközi anyag, ugyanúgy, mint 1957 előtt, ugyanis – szovjet mintára – a magyar gyűjteményt kioperálták a múzeumból és felköltöztették a Várba. Művészettörténeti korszakhatárok mentén célszerűbb elválasztani a tárlatokat, mint magyar és nemzetközi alapon – magyarázza a főigazgató. – Tehát a 19. század közepéig készített alkotások a Szépművészeti mostani épületében lennének, az újban pedig az annál később születettek kapnának helyet, az időbeni cezúrának megfelelően. Európa legtöbb nagy múzeuma is így működik, gondoljunk csak a párizsi Louvre és a Musée d’Orsay közötti gyűjteménymegosztásra.
A koncepció szerint egészen az Ajtósi Dürer sorig érhetne a múzeumi sziget, a Műcsarnokkal, a Vajdahunyad várában működő Mezőgazdasági Múzeummal és egy új ikonikus épületben otthonra találó Fotográfiai Múzeummal kiegészítve. – A magyar fotográfia nemzetközi hírű, miközben a Kecskeméten működő Magyar Fotográfiai Múzeum alacsony költségvetéssel, méltatlan körülmények közt működik. Nem úgy kezeljük ezt a kincset, ahogyan megérdemelné – monda a főigazgató. A budapesti új múzeumi sziget a Városligettel, az állatkerttel, a vidámparkkal, a Széchenyi fürdővel együtt a főváros talán legvonzóbb turisztikai komplexuma lehetne. A becslések szerint a Szépművészeti és a Galéria anyagának modern részét bemutató új épület mintegy 30 milliárd forintba kerülne, a Fotográfiai Múzeumot pedig nagyjából 10-12 milliárdból lehetne létrehozni, és mindehhez minimum 8-10 év szükséges. A megvalósításhoz európai uniós forrásokra is szükség lenne, de jelenleg még nem lehet tudni, mennyi pénzhez juthat majd Budapest. – A mostani ciklusban nyolcezer milliárd forint érkezik Magyarországra, ha a jövőben is ilyen nagyságrendű összeggel gazdálkodhatnánk és azokat kulturális célú beruházásokra is fel lehetne használni, abból talán sikerülhetne létrehozni a tervezett múzeumi negyedet – véli Baán László.
A Szépművészeti Múzeum évente csaknem egymilliárd forintot kap állami támogatásként, ami a működési költségekre elegendő. Más, ezen túlmutató feladatokra, mint például a műtárgyvásárlásra, restaurálásra vagy a felújítási munkákra már pluszforrásokat kell találnia a múzeumnak, például pályázatokból, szponzoroktól. A főigazgató elmondása szerint jelenleg a műemléki rekonstrukciókra sincsenek számottevő állami források, ráadásul kimondottan e célra most EU-s források sem állnak rendelkezésre, de remélhető, hogy a következő hétéves ciklusban ez akár meg is változhat. A múzeum műemléki rekonstrukciója egyébként már húsz éve zajlik, eddig csaknem 15 milliárdot költöttek rá, és szakértők úgy vélik, még minimum ennyire lenne szükség, hogy az épületet felújítsák.
A Szépművészeti Múzeumnak átlagban félmillió látogatója van évente, s ezzel az elmúlt öt évben a legnépszerűbb múzeummá vált Magyarországon. A nyár elejétől egy különleges egyiptomi, a múzeum gyűjteményében lévő négy múmiát bemutató tárlattal találkozhatnak majd a látogatók. Az interaktív kiállításon multimédiás eszközök segítségével különleges utazást tehetünk a múmiákban, sok mindent megtudhatunk majd róluk és korukról. Ősszel pedig többek között az El Grecótól Rippl-Rónaiig című kiállítást mutatja be a múzeum, amely Nemes Marcellnek, a legendás műgyűjtőnek kíván emléket állítani.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
