Kortársunk Csehov – Milyen gyorsan telik az idő!, PIM–OSZMI, Bajor Gizi Színészmúzeum
Varsányi Irén, Gombaszögi Frida, Makay Margit – Lukács Margit, Szörényi Éva, Mészáros Ági, Bessenyei Ferenc, Major Tamás, Gózon Gyula – Latinovits Zoltán, Darvas Iván, Ruttkai Éva – ezek a színészválogatottak már csak a felsorolás által is komoly nosztalgiával bírnak. Hegyi Iván a VH sportoldalán szokott hasonló (futballista)listákkal előállni, felelevenítve a múlt dicsőségét. S bár a magyar foci jelenlegi mélységei sokkal inkább kontrasztossá teszik az egykori és a mai játék közti különbséget, így jóval indokoltabb a múltidézés, a magyar színjátszás (bárki bármennyit is panaszkodik) köszöni szépen, jól van, ugyanakkor legalább ilyen jólesik felidézni fiatalságunk hőseit, akiknek alakításaiért vagy színházban, vagy televíziós közvetítés által rajonghattunk.
A fenti neveket ezúttal Csehov színműveinek legendás színpadra állításai hozták össze lajstromunkban. Varsányiék az Országos Ínségenyhítő Mozgalom javára gyűjtve léptek föl 1922. október 15-én a Három nővérként a Nemzetiben, Lukács Margiték az 1952es, Gellért Endre rendezte Ványa bácsiban a Katona színpadán, Latinovitsék pedig a Horvai István dirigálta 1970-es, szintén Ványa bácsiban álltak a közönség elé a Vígben. Mindezen színháztörténeti csúcseseményeket fényképek, színlapok, plakátok, szövegkönyvek, tv-felvételek mellett díszlet- és ruhatervek, makettek, színházkritikák alapján idézhetjük föl az Országos Színháztörté¬ neti Múzeum és Intézet időszaki kiállításán, ahol Csehov magyar színpadi jelenlétét követhetjük nyomon. Koncepciózusan a színházi technikák (Sztanyiszlavszkijtól kezdve), korabeli felfogások (interpretációk) és rendezői elgondolások története, változása mentén. Ha nem is törekedve a teljességre, hiszen 1945 óta 328 magyar Csehov-előadást tartanak számon, s az első hazai Csehov-bemutató 1901-ben volt a Nemzetiben (Ivánfy Jenő rendezte A medvét), de a főbb és elhíresült előadásokat a falakra téve – Ádám Ottó, Zsámbéki Gábor, Székely Gábor, Schilling Árpád (krétakörös), Jeles András, Vidnyánszky Attila (beregszászi, ill. zsámbéki rakétabázisos) vagy Ascher Tamás rendezései mind helyet kaptak a kiállítótermekben.
Ráadásnak pedig a kiállítólabirintus közepén ott lebeg a fejünk felett egy üveges tekintetű sirály – már csak ezért is félelmetesen jó ez a tárlat!
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
