Ayrton Senna aláírása töretlenül a legmagasabb árfolyamokon mozog a Forma–1-es pilóta 1994-es halála óta, jó vásárt csinál az, aki 1000 euró alatt meg tudja venni autogramját. Hasonlóan sokat ér a Hold felszínére először lépő Neil Armstrong kézjegye. Amikor az űrhajós a ’90-es években megtudta, hogy valaki 100 dollár körüli összegért árulja az aláírását, annyira felháborodott, hogy nem adott több autogramot, legfeljebb hivatalos találkozókon, politikusok gyerekeinek. Még feljebb srófolva ezzel aláírásának árfolyamát – merthogy a szignók sokat érnek.

Sikongató tinilányok, gyereküket előre tuszkoló anyukák, kellemetlenkedő, tolakodó rajongók – főképp ez a kép él a fejekben az autogramgyűjtőkről, holott ez a hobbi (művelői szerint szenvedély) tradicionálisan az értelmiség szórakozása, és nagyon komolyan „űzik”. Sztereotípia vagy sem, ez kiderül a Kolozs András–Podonyi Hedvig szerzőpáros Autogramok könyve című kötetéből, ami az első ilyen témával foglalkozó mű Magyarországon. Podonyi Hedvig grafológus, és a kötetben számos híres ember aláírását elemzi szakértői szemmel. Az autogramok Kolozs András 3000 darabot számláló gyűjteményéből származnak. Az ország egyik legnagyobb gyűjtője több mint két évtizeddel az első aláírás begyűjtése után úgy érzi: szenvedélye alábbhagyott.

„Hosszan kell gondolkoznom azon, hogy kinek az aláírását szeretném még megszerezni, és ez azt jelenti, jelenleg nincs ilyen, vagyis a könyv egy életszakasz lezárása” – mondja András. Persze ez nem jelenti azt, hogy nem éledhet újra az elnyomhatatlan vágy, hogy megkaparintson egy-egy autogramot, de nehéz úgy tovább lépni, hogy amerikai elnökök, nemzetközi hírességek, és a magyar tudományos és sportélet nagyjainak kézjegyei is megtalálhatók tarsolyában. Minden a kilencvenes évek elején kezdődött, amikor András megtalálta édesanyja néhány autogramból álló gyűjteményét (Forma–1-es pilóták, énekesek és színészek szignója hanglemezeken, műsorfüzetben, könyvekben). Arra már nem emlékszik pontosan, hogy ki volt az első, akitől ő kért autogramot, valószínűleg Presser Gábor lehetett. Az egyik legnagyobb „trófeájának” Bud Spencert tartja, akinek aláírásáért Rómába utazott, és egy személyes találkozón sikerült begyűjteni az áhított autogramot.

Nem szokatlan, hogy a gyűjtők rengeteg időt, energiát és pénzt áldozzanak egy-egy idol becserkészésére, és az erőfeszítéseket nem mindig koronázza siker. „Ferenc pápához Strasbourgig kellett menni, de ott mégsem sikerült dedikáltatni a könyvét – meséli András. – Amikor elkezdtem a gyűjtést, azt gondoltam, hogy egy amerikai elnöktől lesz a legnehezebb aláírást szerezni, így azt tűztem ki célul, hogy legalább egyet magaménak tudhassak. Mára Richard Nixontól napjainkig megvan az összes elnök autogramja, s még Hillary Clintoné is, bár nem csak ezért szurkolok neki, hogy nyerjen.”

Sok esetben az aláírás értékét a megszerzés folyamata és izgalma, valamint a személyes találkozó élménye adja, s hogy a becses személlyel eltöltött közös percek vagy másodpercek egy tárgyiasult emlék által rögzülnek. Mégis, a „relikviák” begyűjtésének számtalan más módja is van. Ilyen a levelezés; egy közvetítő személy megbízása; csere, de jó erre az autogramok meglepően kiterjedt nemzetközi piaca is – az erre szakosodott hitelesítő szakemberekkel (a hamisítás itt is gyakori) és aukciós házakkal. Az autogramok értékét nehéz meghatározni.

A cseréknél az is előfordul, hogy valaki értékesebb aláírást ad egy kevésbé különlegesért, ha éppen az hiányzik a „sorozatából”, vagy valamilyen személyes érdeklődés fűződik az adott személyhez. András például egy szaúd-arábiai királyt adott Ronald Reaganért, holott a király nehezebben megközelíthető volt, és nem is osztogatott autogramot. Az értéket természetesen az adott ember ismertsége, megbecsültsége, teljesítménye befolyásolja leginkább, de feljebb nyomja az árat, ha az illető kevés aláírást ad vagy már nem él. Emellett az is számít, hogy az adott híresség mivel és mire írta a nevét, milyen állapotban van a papír vagy a tárgy.

Az autogramgyűjtők különböző trükkökkel különlegesebb, és később akár többet is érő aláírásokat is beszerezhetnek. „Arra kértem például Bill Clintont, hogy adjon egy olyan autogramot, amelyben Williamként írja alá a nevét. Ez annyira ritka, hogy ha valaha eladnám, két-háromszoros áron kelhetne el a hagyományos aláírásához képest” – nyújt rálátást a piaci értékek világára a gyűjtő.

Magyarországon Puskás Öcsinek és az Aranycsapat tagjainak van hasonlóan nagy keresettsége. Szokás volt, hogy a csapat a külföldi edzőtáborokból mindenki által aláírt képeslapokat küldött haza, s mivel a játékosok cserélődtek, olyan valószínűleg nem létezik, amelyen az álmunkból felkeltve is felsorolt tizenegy szerepelne egy lapon.

Megkérdeztük…
…kedvenc magyar íróinkat, gyűjtöttek-e valaha autogramokat, illetve milyen tapasztalatokat szereztek egy-egy dedikálásuk alkalmával.


Dragomán György
már a digitális-hálózati technológia vívmányait kihasználva kedveskedik aláírásával olvasóinak. „Karácsonykor mindig online is dedikálom a könyveim, a képernyőre írok és pdf-ben küldöm a kinyomtatható vagy e-könyv olvasóra tehető címlapot. Lassan ezer könyvet dedikáltam már így, a világ legkülönbözőbb pontjairól érkeztek kérések, Texastól, Dánián át Új-Zélandig.”


Grecsó Krisztián
igencsak meglepődött annak idején, mikor a csillebérci úttörőtáborban sorok kígyóztak Kudlik Júliára és Antal Imrére várva az úttörőműsor végén. „Én inkább azon csodálkoztam, hogy ők tényleg élnek, valahogy az nem volt valóságos, hogy a tévében látott emberek közelében lehet lenni” – idézi fel gyerekkori emlékeit a sztárkultusz kapcsán. Szerzőként pedig technológiai korszakváltást érzékel ő is: „A fiataloknál a fotó a menő. Akkor is, ha van könyve, jön, hozza a hóna alatt a Megyek utánadot, de mégis az a lényeg, hogy csináljunk közös fotót; mosolygunk, én meg próbálok nem pislogni, és szinte sohasem sikerül.”


Tóth Krisztina
dedikált már e-könyv olvasó tokjára, nyakszirtre, alkarra, gipszre, sőt egy kisfiú kutyusának a nyakörvére is. De legkülönösebb kézjegyesítő élménye még csak nem is saját könyvéhez kapcsolódik. „Egyszer egy férfi a kollégáim köteteit dedikáltatta velem, három-négy szerzőét is, de nem akartam vitatkozni, mert szemmel láthatóan őrült volt.”


Cserna-Szabó Andrásnak
ez utóbbinál sokkal kellemesebb kihívással kellett szembenéznie, mikor tavaly az Ünnepi Könyvhéten egy fehér bugyira kértek tőle autogramot. Egy textilfilc segítségével eleget is tett a kérésnek. Ő maga azonban igyekszik szabadulni a gyűjtőszenvedély rabságából, miután évek hosszú során át étlapokat és söralátéteket halmozott fel. Dedikált könyvek terén számára nagyapja kötetei a legkedvesebbek, amelyekre Kolozsvárott bukkant 2010-ben. „Még 1944-ben hagyta az unokatestvére padlásán, mikor távozott Erdélyből. Ott várakoztak rám 66 évet. Van egy Nietzsche (Jón, rosszon túl, 1924-es kiadás), aminek dedikációja: »Bandikának szeretettel: Sári, Márta, Kató. Kolozsvár 1931. December 24-én«. Ennél is értékesebb számomra egy Bánffy-kötet, melyet Jancsó Elemér osztályvezető adott jutalmul nagyapámnak, Szabó Endrének önképzőköri munkásságáért a kolozsvári Református Kollégiumban (a dátum szerint 1932. június 15-én).”

 

 

A világ legértékesebb autogramja William Shakespeare hetedik aláírása lenne (hatról tudni ugyanis), amennyiben előkerülne ilyen. Számítások szerint, ha árverésre kerülne, az lenne a világ legmagasabb áron elkelt aláírása: jelenlegi áron mintegy 5 millió amerikai dollárt (1,5 milliárd forintot) kellene érte fizetni.

 

1 millió Ft volt a kikiáltási ára egy tavalyi budapesti aukción Julius Jacob von Haynau táborszernagy aláírásával ékített kísérőlevélnek, ami egy érdemkereszt mellé járt 1850 júliusában Johann Kempen altábornagynak, Buda és Pest katonai parancsnokának.

 

Kulturális ajánlat
Nyomot hagytak: Évszázadok – személyiségek – aláírások
címmel nyílt interaktív tárlat a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában (Bp. I. ker., Bécsi kapu tér).
Megtekinthető és elolvasható Mátyás király hadjárata során keletkezett okirata, Dobó István ostrom utáni jelentése és gróf Leiningen-Westerburg Károly aradi vértanú megrendítő búcsúlevele. De képzeletbeli grafológiai elemzés alá vehetjük Ferenc József, Tisza István, Ady Endre, Albert Einstein, Bartók Béla, Kádár János és II. János Pál pápa kézírását is.
A kiállítás egészen december 2-ig látogatható.

 

Politikusok aláírásainak világpiaci rangsora ($):

Forrás: PAvtografomania.ru

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!