Többnyire nők bújnak férfi nevek mögé, ha az eladhatóság, a komolyan vétel a szempont egy-egy irodalmi mű esetében. Nem véletlen, hogy Rowling is a semleges (nemű) J. K. monogramot írta neve elé a Harry Potter-könyvekre vagy krimijét Robert Galbraith fedőnév alatt jelentette meg. Itthon minden fordítva történik – nálunk a férfi szerzők váltanak nemet, ha névlegesen is.

 
Sárbogárdi Jolán alias Parti Nagy Lajos (Kállai Márton felvétele)

Bárhogy is próbálkoznak az irodalomtudósok, a nagyközönséggel nem sikerült még elhitetniük, hogy a „szerző halott”. Méghogy a valódi, köztünk élt vagy nagyon is élő, az utcán is belénk ütköző, kávéházakban ücsörgő, esetleg iskolai katedráról, orvosi rendelőből ismerős, tehát életrajzi adatokkal körülírható személy, az író különbözzön könyvei szerzőjétől, na pláne a szövegeinek elbeszélőjétől? Úri huncutság! Galamb légiós igenis P. Howarddal azonos, A megfojtott viking mocsarában a könyv borítóján is föltüntetett Leslie L. Lawrence rovartanász nyomozza ki a gyilkosságot, a pszichopata Pat Bateman pedig… hát, Bret Easton Ellis erősen klinikai eset…

Nos, igen, nem csoda, ha íróink új játékba kezdenek, s álneveken próbálják megtéveszteni a már amúgy is komoly dilemmákkal küzdő irodalmárokat, így akarván kicsikarni belőlük az elfogulatlan bírálatot. S hagyján, hogy ködösítenek, mert manapság egyrészt divatos, másrészt egyenesen marketingfogás (lásd Centauri, Kondor Vilmos), de rendre nemet is váltanak: leginkább a férfi írók publikálnak előszeretettel női szerzői név alatt.

Az emancipáció előtti rögös évszázadokban ez éppen fordítva történt, ezért is történhetett, hogy például George Sand, az Európa-szerte ünnepelt francia szerző is Aurore Dupin néven látta meg a napvilágot. De cifra eset ennek a fordítottja is: az Ottlik Géza fordította angol regényíró, Evelyn Waugh is hétgyerekes családapaként éldegélt, máskülönben Arthur név alatt. Mindenesetre a magyar író sem veti meg a másik nem szemszögéből való kikukucskálást, még ha a többnyire, az erős túlzottság miatt, ki is lóg az a bizonyos… lóláb, mi más!

A minap, nem véletlenül új kötetének, az Avasi keserű bemutatójára időzítve, k. kabai lóránt költő-író állt elő azzal, hogy a hat éve megjelent Édeskevés című regény szerzőjeként megjelölt Spiegelmann Laura tulajdonképpen az ő agyából pattant elő. Érdekes fejlemény, hogy mindezen állítást a kötet kiadója, szerkesztője sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudja/kívánja, míg stilisztikai szövegvizsgálatok alapján mások erősen kétkednek a kijelentés igazságtartalma felől, s Bartis Attilát sejtik a pornográf irodalmi alkotás mögött. Kétségkívül nagy hagyománya van férfi szerzők dominálta irodalmunkban a női név mögé rejtezésnek. Különösen mióta Weöres Sándor megalkotta Lónyay Erzsébet, azaz Psyché alakját (1972). A 18–19. század fordulóján „élt”, „újrafelfedezett” költőnő méltó partnere lett, költészetében is, kortársának, Nárcisznak, azaz Ungvárnémeti Tóth Lászlónak. A bújócskát Esterházy Péter folytatta Csokonai Lili Tizenhét hattyúk című könyvével (1987), de ő is jellegzetes stílusán bukott le. Nemváltó maszkájában jelentette meg Parti Nagy Lajos A test angyala című habszódiáját (1997), a szerzőnő Sárbogárdi Jolán fiktív alakja már korábbi színművében, az Ibusárban feltűnik. Ha Mecseki Rita Esztert hívjuk felolvasni, ne lepődjünk meg, hogy Petőcz András jelentkezik be, aki a költőnő Nőtincs című kötetét (2004) jegyzi, de ő az, aki a francia Anette Labelle „fordítójaként” is jeleskedik versek közreadásában. A Csantavéri Orlandó című regény (2002) már a Virginia Woolf művére (Orlando) való utalás révén gyanút kelt szerzője Karácsonyi Petra valódisága iránt, s valóban, nemváltás történt, a „közreadó” Bozsik Péter rejtezik a név mögött. Ahogy Király Odett Magadon kívül 2009-es verseskötete is férfi költő terméke (Fekete Richárd). De külön kategóriaként említhető, mikor női szerzők választanak maguknak másik, jobban csengő, angolszász, de szintén női alteregót: elég csak Vavyan Fable-re (Molnár Éva) gondolni, de a lényegében önleleplező Emma Ovary név (a Hatszor gyorsabban öl című regény szerzője, 2008) mögött is a Flaubert-t olvasó Szilágyi-Nagy Ildikó található.

Címkék: irodalom, kultúra

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!