Időről időre felüti fejét a vita: szükségünk van-e védőoltásokra vagy sem. Utánanéztünk, milyen érvek szólnak az oltások mellett és miért ellenzik olyan sokan, hogy gyermekük kötelező oltásokban részesüljön.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ad ajánlást arról, mely védőoltások fontosak egészségünk megőrzéséhez. Azt azonban már minden ország maga dönti el, ezek közül mennyit és milyen formában tesz kötelezővé. Németországban például mindenki egyénileg dönt arról, hogy melyik oltást adatja be gyermekének.
TBC, torokgyík, szamárköhögés, merevgörcs (tetanus), gyermekbénulás, kanyaró, rózsahimlő, mumpsz, B típusú Haemophilius és hepatitis B – hazánkban az ezek elleni védőoltásokat mindenkinek egy adott életkorban meg kell kapnia. Így például a TBC elleni oltást 6 hetes korig, a kanyaró, mumpsz és rózsahimlő elleni kombinált szurit pedig 15 hónapos korban be kell adni. Magyarországon épp az életkorhoz kötött kötelező védőoltások rendszere miatt a lakosság átoltottsága körülbelül 99 százalék, vagyis szinte mindenki megkapta gyermekkorában a fent felsorolt betegségek elleni oltásokat. Ennek köszönhetően például torokgyík hazánkban 1990 óta nem fordult elő. Az oltásokra azonban akkor is szükség van, ha egy-egy betegség eltűnik a térségből, hiszen a környezetünkben azért felütheti a fejét a kór.
Mégis vannak, akik úgy vélik, mindez csupán szemfényvesztés, és a védőoltások nélkül is elboldogulnánk. A Nebáncsvirág Egyesület például azt szeretné elérni, hogy hazánkban is a szülő dönthesse el, a jelenleg kötelező védőoltásokat be kívánja-e adatni gyermekének. Az egyesület jelszava: „Csak a tények ismeretében dönts!” Rengeteg tudományos kutatás készült a témában (amerikai kutatók vizsgálata szerint például 1980 óta az ifjúkori cukorbetegség 104%-kal nőtt az Egyesült Államokban, sokan úgy vélik, az egyre „agresszívabb oltási rend miatt”), emellett jó néhányan hivatkoznak arra is, hogy a fiatal korban beadott oltások nem megfelelő módon befolyásolják a gyerekek immunrendszerét.
Dr. Paksy László gyermekorvos szerint a tudatlanság az elsődleges oka annak, hogy egyes szülők nem akarják, hogy gyermeküket beoltsák. „Sok betegség van, amivel ma már egyáltalán nem találkozunk. Ilyen például a torokgyík. Senki sem tudja pontosan, mi is az, csak annyit, hogy kap ellene oltást. Ha ez nem lenne, ha terjedne nálunk is a torokgyík, akkor mindenki szeretne védekezni ellene” – fogalmazott. A másik ok, amit az oltásoktól rettegők fel szoktak hozni, az az oltási szövődmény. Időről időre ugyanis hallani, hogy egy-egy gyermeknek valamelyik kötelező oltás beadása után súlyos szövődményei lettek. Ezek az esetek azonban nagyon ritkák, 100 ezer-1 millió főre jut általában egy megbetegedés. Változó okai lehetnek, amelyek mindig függenek a beoltott személy egészségi állapotától, egyéni sajátosságaitól is. „Én úgy gondolom, biztonságosabb, ha mindenki megkapja az oltást. Vannak természetesen olyan esetek, amikor épp az oltás okoz kárt, ám összességében a betegség megelőzése a cél. Emellett a védőoltásoknak nem csak az egyes emberek védelme, de az egész társadalom egészségének megőrzése a célja. Ha mindenki be van oltva, nincs hol elterjednie a kórnak” – magyarázta a gyerekorvos. A védőoltások hasznossága elvitathatatlan: tény, hogy Európában mára jóformán teljesen eltűnt a gyermekbénulás Az idén kontinensünkön végigszáguldó kanyarójárvány mindössze három országban nem terjedt el: Izlandon és Cipruson (azaz két szigeten) és Magyarországon, ahol minden gyermeket kötelezően beoltottak ellene.
A kötelező védőoltásokat nem lehet elbliccelni. Ha valaki nem jelenik meg gyermekével az orvosi rendelőben akkor, amikor esedékes, a védőnőnek még kétszer figyelmeztetnie kell. Az értesítésben benne kell lennie az oltás esedékességének és jelentőségének, a beoltás helyszínének és időpontjának, a várható általános reakcióknak és annak is, milyen következményei lehetnek a távolmaradásnak. Ha a szülő ezek után sem jelentkezik, és nem jelzi, hogy mondjuk az időpont vagy a helyszín nem alkalmas neki, akkor a védőnő már írásbeli felszólítást küld, ha erre sem érkezik válasz, akkor az ÁNTSZ rendeli el a védőoltás beadatását. A közigazgatási eljárásról szóló törvény értelmében akár 5 ezertől 500 ezer forintig terjedő bírságot is kiszabhatnak az oltás beadatásának elmulasztása miatt, ezt a bírságot pedig az ÁNTSZ akár újra és újra kivetheti. Létezik a fertőző betegségek elleni védekezés elmulasztása elnevezésű szabálysértés is, amelyet az állam 60 ezer forintos pénzbírsággal sújthat – így valóban rendkívül drága dacolni a kötelező védőoltások beadatásával.
A kötelező védőoltások beadatása alól egészségügyi indoklással – ideiglenesen vagy véglegesen – lehet mentesülni. Ideiglenesen elhalasztható az oltás, ha a háziorvos jelzi az ÁNTSZ felé, hogy a beteg egészségügyi állapota nem engedi, hogy megkapja az oltást, az ugyanis károsan befolyásolná az egészségét vagy meglévő betegségét. Amikor azonban az indok megszűnik, az oltást be kell adni. Véglegesen kizárólag akkor mentesülhet valaki, ha olyan tartós egészségügyi problémája van, amelyre károsan hatna az oltás (epilepsziás betegek például nem kaphatnak szamárköhögés elleni oltóanyagot). Erről azonban kizárólag az ÁNTSZ dönthet, infektológus szakvéleménye alapján.
Felnőttek védőoltása
Több oltást ajánlott felnőttkorban is megismételni, így lehet biztosítani a még oltatlan újszülöttek védelmét – mondta Ócsai Lajos, az ÁNTSZ járványügyi főosztályának vezetője. Bár hazánkban a kötelező védőoltások révén például a tetanusz és a diftéria ellen is jó alapimmunizálásban részesül minden gyermek, ám az immunitás évről évre csökken a szervezetben. Ezért ahhoz, hogy a védőoltásokkal kapott védelem az egész élet során megmaradjon, a szakemberek szerint bizonyos – a diftéria, a szamárköhögés, illetve tetanusz elleni védőoltásokat – nagyjából 10-15 évente ajánlott megismételni. Ócsai Lajos elmondta: az újszülötteket úgy lehet megvédeni, ha a környezetükben élőknek tökéletes az immunitásuk, épp ezért a szakemberek azt javasolják, hogy a születendő gyermek családját oltsák be.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
