Néhány héttel ezelőtt alakult egy csoport a Facebookon, amely azt követeli, hogy végre nők is legyenek a magyar forinton, egy blogon pedig szavazást indítottak arról, hogy mely neves hölgyeket látnának szívesen a pénztárcájukban a magyarok.
A legtöbb szavazatot Zrínyi Ilona kapta, akit jócskán lemaradva követ Szilágyi Erzsébet, Sissi, Szent Erzsébet és Szent Margit, majd Mária Terézia, Ráskay Lea kódexmásoló domonkos rendi apáca, Péter Rózsa matematikus, és Dienes Valéria az első magyar női egyetemi tanár zárja a sort.
Dr. Pallos Lajostól, a Magyar Nemzeti Múzeum numizmatikus-szakmuzeológusától megtudtuk, magyar területen utoljára az Osztrák-Magyar Monarchia papírpénzein szerepelt nő, de ezek stilizált, eszményített alakok voltak és az országokat jelképezték. Korábban az uralkodónők, például Mária Terézia szerepeltek a bankókon, de azóta a magyar pénzkészítés gyakorlatából teljesen kikerültek a jelentős női alakok. Mivel a pénzkibocsátás uralkodói monopólium volt, az antikvitástól kezdve a királyok és császárok szerepeltek leggyakrabban a pénzeken, ebbe a körbe csak néha-néha kerültek be női szereplők, majd a 20. századtól jelentek meg tudósok és művészek is a bankjegyeken.
Pető Andrea a CEU Társadalmi Nemek Tanszékének egyetemi docense szerint többlépcsős folyamat, míg egy országban a nők felkerülhetnek a bankjegyekre és érmékre. Először ki kell alakulnia egy kánonnak azzal kapcsolatban, hogy kik a jelentős, meghatározó nőalakok egy társadalom számára. Ez általában úgy történik, hogy a nőmozgalmak felfedezik „anyáikat”, vagy a nemzetépítés szempontjából fontos hazafias asszonyokat és a nőnevelés úttörőit. „Törökországban például egy ottomán nőjogi aktivista van a pénzen, nagy vita volt azzal kapcsolatban, hogy miért pont ő kerülhetett rá. Mindig egy hosszas szelekciós vita, hogy melyik alak fontosabb, mint a többi” – mondja Pető. Zrínyi Ilona, Kossuth Zsuzsanna, Teleki Blanka ugyan benne vannak a köztudatban és bele is illenek a „nemzetjobbító” keretbe, mégsem kerülhetett rá egyikőjük sem a forintra. „Magyarországon a nemzeti emlékezet vak a társadalmi nemekre. Nincsen végiggondolva, hogy mi a férfiak és a nők szerepe a történelmi folyamatokban” – emlékeztet docens. Többek között ezért nagyon kevés utca, tér, illetve intézmény viseli nők nevét, és a legutolsó átnevezési hullámnak még ezek közül is jó néhány áldozatul esett, mert a szociáldemokrata, kommunista hagyományhoz kapcsolódtak. A konzervatív kánonban pedig nincs sok nő, hagyományosan ők inkább a baloldali, progresszív politikában vannak jelen. Mivel a közeljövőben nem várható, hogy új forintcímletet vezetne be a Magyar Nemzeti Bank, valószínűleg az euró hazai bevezetéséig kell várnunk arra, hogy végre nők is felkerülhessenek a bankókra. Pető Andrea a legszívesebben Bédy-Schwimmer Rózát, az első magyar női nagykövetet, feminista választójogi aktivistát, a két világháború közötti pacifista mozgalom egyik vezetőjét látná a majd a magyar eurón, de biztos benne, hogy heves társadalmi vita fogja megelőzni a döntést, mivel ha kicsit elmélyedünk a témában, hamar kiderül, hogy számtalan jelentős női szereplő megérdemelné ezt a kitüntetést a magyar történelemből.
Romániában ősszel aláírásgyűjtésbe kezdett két civil szervezet annak érdekében, hogy a lej legalább egy címlete jelentős nőalaknak állítson emléket. Kampányukban a civilek 12 személyiséget ajánlanak, olyan hölgyeket, akik jelentős befolyásolt gyakoroltak a román történelemre és kultúrára, köztük van Mária királyné, Sofia Ionescu, a világ első női idegsebésze, Ana Aslan orvos, az első román kozmetikai márka alapítója, Ecaterina Teodoroiu első világháborús hős és Haricleea Hartulari-Darclée szopránénekes.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!