Betiltott francia szilikonmellel él Magyarországon csaknem 5000 nő. Bár Párizsban felfüggesztették az implantátum forgalmazását és számos per indult az azóta csődbe ment gyártó ellen, itthon eddig csak az interneten vetett nagyobb hullámokat az ügy.

 
Mellbevágó szilikoncsőd

– Öt éve nagyobbíttattam meg a melleimet. Három év múlva fájni kezdett. Az ultrahang kimutatta, hogy valószínűleg kiszakadt az implantátum, és az MR-vizsgálaton is látszott, hogy a szilikondarabkák leváltak. Ki kellett cserélni, de a műtétet végző orvos újra elkérte volna a beavatkozás árát, ezért egy kollégájához mentem, és más típusra cserélték az implantátumot – írta az egyik érintett hölgy. Egy másik érintett már be is perelte a magyar forgalmazót, miután kilyukadt az implantátuma, annak cseréje pedig egymillió forintjába került.

Magyarországon 100 ezer nő közül körülbelül 4700 nő választotta a francia Poly Implant Prothese (PIP) termékét, amelynek megvásárlásakor élethosszig tartó garanciát ígértek ugyan, de az implantátumok gyengének bizonyultak: kétszer olyan gyakori volt a szivárgás ennél a szilikonbetétnél, mint a többinél. 

1992 óta 200 ezer mellimplantátumot adott el 66 országban a PIP, amelynek működését 2010 márciusában felfüg­gesztette a francia egészségügyi hatóság (Agence Francaise de sécurité sanitaire des produits de santé, AFSSAPS).

A szervezet szóvivője, Axelle de Franssu a Vasárnapi Híreknek elmondta, hogy a PIP szilikon alapú géllel töltött implantátumainak forgalmazását azért függesztették fel, mert a protézisek burka túl hamar kiszakadt. A hatóság által elvégzett tesztek ugyan nem mutattak ki mérgező hatást, de kiderítették, hogy a töltéséhez használt gél eltért a termék engedélyezésekor megadottaktól.

Magyarországon az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal Orvostechnikai Igazgatósága néhány héttel a francia döntés után felfüggesztette a termék itthoni forgalmazását. Az AFSSAPS még egy éven át végzett vizsgálatokat, s idén áprilisban lezárták az aktát. Az eredményekről tájékoztatták az európai hatóságokat és ajánlást bocsátottak ki az orvosok és betegek számára. Azt mondják, ennél többet nem tudnak tenni az érintett nőkért. Közben a PIP jogutód nélkül megszűnt, így nincs kitől kártérítést követelni. Az AFSSAPS-tól megtudtuk, hogy a francia rendőrség nyomoz, és már több károsult is pert indított.

Dr. Pongrácz Krisztina ügyvédnek éppen folyamatban van egy ilyen pere. – A termékfelelősségi törvény szerint a magyar forgalmazót lehet perelni és kártérítési igényt benyújtani hibás termék esetén. A műtétet végző orvos nem lehet felelős, de a klinika, ahol zajlott a beavatkozás, igen. Az ügyfelemnek kilyukadt az egyik implantátuma, s mivel nem volt bizalma, másik orvost és klinikát keresett, végül kivették mindkét implantátumot és újat helyeztek be. Mindezt a saját pénzén, ami több mint egymillió forint volt. Ezt az összeget és nem vagyoni kártérítést is szeretne kapni, ezért zajlik a per a dunakeszi bíróságon – magyarázta az ügyvédnő.

– Természetesen abban az esetben, ha az implantátum életveszélyes helyzetet, betegséget idéz elő, és a beteg az egészségbiztosítóval finanszírozási szerződésben álló egészségügyi intézménybe került, akkor az implantátum eltávolítását is tartalmazó műtéti költségeket az OEP fedezi, de esztétikai célból történő új implantátum beültetését nem – mondta a lapunknak Csete Beáta, az OEP főosztályvezetője.

Kerestük a cég magyarországi forgalmazóját. A Vidal Medical Kft. vezető főorvosaként bemutatkozó dr. Vidal Rodrigo tört magyarsággal azt mondta: nem nyilatkozik, forduljunk a szóvivőjéhez. Megtettük. – Ez egy lezárt ügy, nincs benne semmi fejlemény, „vis major” történt, tehát a forgalmazó nem felelős – magyarázta Holub Katalin.

– A kiszakadt implantátumok eltávolítása mindenképpen indokolt – erősítette meg Rusz Zoltán plasztikai sebész, aki lapunknak azt is elmondta: ő is használta ezt a középáras implantátumot, a magánrendelésén nem volt panasz rá.

Az AFSSAPS azt ajánlja az érintett nőknek, hogy félévente vegyenek részt ultrahangos vizsgálaton, és ha szakadást vagy szivárgást észlelnek, távolíttassák el a protézist. De akinél nincs klinikai jele az implantátum sérülésének, mindez nem feltétlenül szükséges.

 

 

Már az 1800-as években foglalkoztatta a mellnagyobbítás gondolata az orvostudományt, elsőként parafininjekciót használtak. 1890-ben próbálkoztak a zsír átültetésével a fenékről, és a szilikon beinjekciózásával, amelyet elsőként japán prostituáltak használtak, s ez vált világszerte ismertté. Ezt továbbfejlesztve, 1961-ben a Dow Corning vállalat piacra dobta a szilikongumiból készült tasakba töltött zselészerű szilikonimplantátumot.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!