A magyar a minap egy hasonló listán, méghozzá az Akkreditált Online Főiskolák (Accredited Online Colleges) listáján előkelő 8. helyet ért el, méghozzá a legnehezebb nyelvek kategóriájában. Ráadásul két olyan nyelvet előzött meg, amelyekről egyáltalán nem mondható, hogy egyszerű őket elsajátítani. A 10. helyen ugyanis a szentineléz végzett, aminek legfőbb különlegessége (és egyben nehézsége), hogy csak néhány kisebb sziget lakói beszélik a Bengáli-öbölben. Ez ugyan még nem lenne ok arra, hogy magát a nyelvet nehéznek minősítsük, ám figyelembe kell venni, hogy az őslakosok minden szigetre lépő idegent megölnek. A 9. helyen az arab áll, ami minden hasonló listán előkelő helyezést szokott elérni. Ennek oka egyszerű (nem úgy, mint maga a nyelv), 28 betűjének négy különböző formáját kell megtanulni, ráadásul kiejtésükre is figyelni kell. Közvetlenül előttünk, a 7. helyen a koreai található, ami szintén kedvelt eleme a listát készítőknek, főként a rengeteg írásjel és a bonyolult nyelvtan miatt, a 6. pedig a baszk lett, amit a lista készítői (pontosan nem megmagyarázott okok miatt) Európa legrégibb, elszigetelődötten fejlődő nyelveként jelöltek meg. Az 5. az angol lett, a sokféle nyelvjárás, a kiejtési nehézségek és a rengeteg nyelvtani kivétel miatt. Negyedik helyen végzett a listán a japán a maga 3 ábécéjével, és bár nyelvtana nem túl bonyolult, a nyelvi etikett bebiflázása minden külföldi számára nagy nehézségeket okoz. A dobogó harmadik fokán az orosz állhat, a sok kivétel, a nehezen elsajátítható hangsúlyozás, és a cirill betűk megtanulásának kötelezősége miatt. Második lett a kantoni, első pedig a mandarin nyelv, mindkettő Kínában használatos, nehézségük pedig a nyelvjárások közti hatalmas változatosságban keresendő. A kantoni beszélt nyelv szókincse olyan hatalmas, hogy senki sem tudja csak úgy, egy nyelvtanfolyam keretében akár csak a legszükségesebb szókincset is bemagolni, míg a mandarin nyelvben a több mint 2500 írásjel megtanulása okozhat problémákat. Ha a lista komolyságát máson nem is, de a magyar nyelvről adott leírása alapján már megítélhetjük. A készítők szerint ugyanis azért nehéz elsajátítani, mert Magyarországon kívül nincs olyan hely, ahol gyakorolni lehetne. Emellett indokként hozzák fel bonyolult ragozási rendszerünket, illetve azt, hogy aki meg kíván birkózni nyelvünkkel, annak 35 esetet kell a fejébe vernie – ez már csak azért is érdekes állítás, mert a legbőkezűbb nyelvészek sem számoltak eddig 25-nél többet össze.

Az, hogy a magyar a legnehezebbek közé soroltatott, nem olyan meglepő eredmény, elsősorban az angol nyelvtől való különbözősége miatt valóban nehéz lehet amerikai­ként elsajátítani. Erre utal egyébként egy másik, az amerikai külügyminisztérium által készített lista is, ahol a 4. helyen végeztünk, csak a tujuka, az arab és a kínai nyelv szorított le minket a dobogóról (viszont magunk mögé utasítottuk többek közt a japán, a navahó, az észt és az izlandi nyelvet is). Ez az összeállítás már igyekszik objektívabb szempontok szerint rangsorolni, arra alapoz ugyanis, hogy egy adott nyelv beszélői (tehát ez esetben az amerikaiak) számára mennyi időbe telik elsajátítani egy másik nyelvet, hány óra szükséges átlagosan ahhoz, hogy eljussanak egy bizonyos szintre. Más kérdés, hogy azok a nyelvek, melyek egy, az angolt anyanyelvként használó számára bonyolultnak tűnnek, más népek számára könnyebben elsajátíthatóak.

Az Akkreditált Online Főiskolák honlapján egy másik, szintén érdekes lista is helyet kapott, ami a legjövedelmezőbb nyelveket rendezi sorba. Ennek első helyén is a kínai végzett, leginkább azért, mert az egész világ gazdasága fél kézzel Kínába kapaszkodik. Más átfedések is vannak a két összegzés közt, itt is szerepel az orosz (a 8. helyen), az arab (4.) és a japán (2.) is. Hogy egész pontosan mitől válik egy nyelv jövedelmezővé, nem derül ki egyértelműen a cikkből. Előnyként említik ugyanis, ha valaki magasabb fizetéshez képes jutni egy adott nyelv ismerete miatt, ám a szerző szerint mind a 10. helyen álló olasz, mind a kínai nyelv ismerete 4 százalékkal emeli meg a dolgozók bérét – természetesen az amerikaiakról van itt is szó. Ha viszont nem keres többet az, aki kínaiul beszél, mint az, aki olaszul, nehéz megállapítani a különbséget a lista nyertese és sereghajtója között.

Ezen a listán is megjelenik néhány érdekesség, ilyen például a kilencedik helyen szereplő amerikai jelnyelv, ami nem csak azért hasznos, mert a jelelő tolmácsokat rengeteg helyen tudják foglalkoztatni, de számos cég igyekszik olyan munkaerőt találni, aki eme tudás birtokában van, hogy teljesítse a fogyatékkal élő amerikaiakat védő törvény előírásait is. A német került a lista 7. helyére, nem csoda, gazdaságilag rendkívül kifizetődő eme nyelv ismerete, csak Amerikában 700 ezer embert foglalkoztatnak német cégek.

A spanyol a 6. legjövedelmezőbb nyelv, ami annak fényében meglepő, hogy valójában Amerika lakosságának jelentős része beszéli. Az 5. legkeresettebb viszont a szuahéli, ami már önmagában is meglehetősen érdekes választás, a cikk szerint azoknak, akik a külpolitika iránt érdeklődnek, ez a nyelv nyújtja a legjobb lehetőségeket. Ráadásul maga az FBI is ezt keresi a leginkább. A 3. helyre ismét egy kontinensünkön is beszélt nyelv áll, a francia, méghozzá azért, mert világszerte beszélt második nyelv, Afrikában, Ázsiában és a Karibi-térségben sem tudják eladni azt, aki franciául meg tud szólalni.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!