Nem rontottam el, a szavakat kicsi kezdőbetűvel írjuk. Képeslapok százain látjuk hibásan, csupa nagy kezdőbetűvel: Boldog Új Évet! Boldog Karácsonyi Ünnepeket Kívánunk! Pedig a magyar helyesírás szabályai szerint ezt így kellene írni: Boldog karácsonyi ünnepeket kívánunk! Boldog új évet kívánunk!
Az érzelmi többletet a karácsony, az anyák napja, a május elseje szavak, kifejezések esetében nem jelöljük. Elvileg a szilveszteri jókívánság rövidítése is így helyes: B. ú. é. k.! Más kérdés, hogy szinte senki nem írja így, úgyhogy valószínűleg a szabályt kellene a gyakorlathoz igazítani. A leggyakoribb írásmód: BÚÉK, mozaikszerűen. A rövidítések és a mozaikszavak helyesírását keveri a B. Ú. É. K. írásmód. Kiírva helyesen: Boldog új évet kívánunk! Az új év szavakat ilyenkor külön-külön írjuk.
Az új ugyanis jelző, az egész elkövetkező esztendőre vonatkozik. Az újév összetétel (ezt így írjuk helyesen) magát január elsejét jelenti. A karácsony szó eredete is érdekes. Többek szerint szláv, bolgár eredetű. A bolgár kracsun a téli és a nyári napfordulót, és ennek ünnepét jelentette. A kracsun a korcs igéből származik, amely jelentése: átlép, átmegy. Hiszen áthaladunk lassan egy másik esztendőbe.
Más tudósok úgy vélik, az albán karcun szóból ered a karácsony szavunk. Ez azt jelenti, hogy rönk, tuskó. Mivel karácsonykor mindig hatalmas máglyát raktak, és óriási tüzet gyújtottak, a rönk, máglya szót magára az ünneplésre is használták. Vannak, akik szerint a karácsony latin eredetű, és a creatio szóból származik.
Egy másik elmélet szerint ősi magyar kifejezésről van szó. Alapja a kerecsen szó, amely az ismert sólyomfajtát jelentette régen is. December végén tartották a nagy sólyomröptetéseket. Ilyenkor vetélkedtek is az uraságok, hiszen az igazán gazdagoknak kiváló vadászsólymaik voltak. Egy sólyom komoly ajándéknak is számított. A kerecsensólyom nevéből lett aztán a karácsony, amelyet az egyik zsinati határozat alapján szintén ekkor ünnepeltek.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
