Nehéz pontos számot mondani arra a kérdésre, hogy hány nyelv van a világon. A nyelvjárás és az önálló nyelv határai nem mindig egyértelműek. Egy viszont biztos: folyamatosan halnak ki nyelvek. Húsz éve még ötezer körüli lehetett a Földön beszélt nyelvek száma (egyes kutatók 6-7 ezerről írnak), nemrég voltam egy konferencián, ott már csak háromezer nyelvről beszéltek.
Emlékszem, mennyire elszomorodtam, amikor még az iskolában arról beszélt a tanárnő, hogy a kamasz nevű finnugor nyelvet már csak egy öregasszony beszéli. Aggódtam, hogy sokáig ne legyen semmi baja. Egy amerikai tudós jóslata szerint azok a nyelvek, amelyeket ma nem beszélnek legalább tízmillióan, ki fognak halni, és ötven nyelv marad majd meg.
Hogy lenne már ennyi nyelv? – kérdezte megdöbbenve nemrég az egyik tanítványom. Nem Európából kell kiindulni, Ázsiában, Dél-Amerikában és Afrikában létezik rengeteg kis nyelv. Állítólag kéthetente hal ki egy-egy közülük.
A legtöbben a kínai mandarint beszélik a világon. Ezt követi a hindi. Az emberiség háromötöde valamilyen ázsiai nyelven beszél. Előkelő helyen áll ezen a listán az angol, a spanyol, az arab is. Rengetegen beszélik a franciát is, hiszen az egykori gyarmatbirodalomból kiszakadt országokban sok helyütt ma is ezt használják.
Egy felmérés szerint a spanyolt, az angolt és a bolgárt a legkönnyebb megtanulni, a legnehezebb pedig a szlovákot és a magyart. (E témáról írtunk augusztus 28-án.) Ez persze valójában mérhetetlen dolog, hiszen nem mindegy, milyen anyanyelvűnek kell elsajátítani az adott nyelvet.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
