„Csak abban a statisztikában hiszek, amit magam hamisítok” – mondta a legenda szerint Churchill. Aztán a tudósok megállapították, hogy nem is mondta, de ez a lényegen nem változtat. Az emberek nagy része ma is úgy gondolja, hogy a statisztika az a dolog, amikor addig játszunk a számokkal, amíg végül bebizonyítjuk álláspontunk helyességét.
Pedig a statisztika matematikai-logikai alapokon nyugvó tudomány, ahol elvileg még értékelést sem mondhat az elemző, csak a statisztikai eredmények megértését segítheti szöveges magyarázattal. Sajátos szakszavaiból a hétköznapi életben is sokat használunk.
A medián azt jelenti, hogy középérték. Nem azonos az átlaggal. Ha sok adatunk van, és azokat sorba rendezzük, ami a sor közepén van, az a medián.
A módusz ugyanakkor a leggyakrabban előforduló értéket jelenti. Ha például Magyarországon a legtöbb ember százezer forintot keres, akkor a dolgozói fizetések módusza százezer. Ez nem azt jelenti, hogy az átlagfizetés is ennyi, hiszen azt úgy számoljuk ki, hogy az összes fizetést összeadjuk, majd elosztjuk a fizetést kapók számával. Ez a számtani átlag.
A korreláció kölcsönös függést, egymáshoz viszonyított változást jelent. A hétköznapi nyelvhasználatban, ha két dolog korrelációban van, akkor együtt változnak. Ha emelkednek a benzinárak, emelkednek a szállítási költségek is. A populáció a népességet jelenti.
Sokan úgy vélik, a sajtóban közzétett, reprezentatívnak nevezett közvélemény-kutatások attól „reprezentatívak”, mert legalább ezer embert megkérdeztek. Vagyis a kutatás reprezentálja a közösség véleményét, hiszen ha sok személlyel beszélünk, biztos úgy van, ahogy a legtöbben gondolják. Valójában egy közvélemény-kutatás két dologtól reprezentatív. Az egyik feltétel az, hogy a vizsgált közösség valamennyi tagjának egyforma esélye legyen bekerülni a mintába, vagyis a kiválasztottak, a megkérdezendők közé.
Ezért nem reprezentatív az internetes kutatások jelentős része, amennyiben az eredményeket az egész közösségre, tehát az internetet nem használókra is vonatkoztatni akarjuk. Nekik ugyanis esélyük sem volt bekerülni a megkérdezendők közé. A másik feltétel az, hogy a közösség lakóhelyi, nem, végzettség és életkor szerinti rétegződésének arányai jellemezzék a minta arányait is. Utána nem marad más hátra, mint elegendő – adott esetben akár ezer – embert megkérdezni, majd megírhatjuk az újságban az eredményeket.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
