Tornacsarnok, hideg, langyos és forró vizű medencék, fürdőkádak, izzasztókamra és tágas, padlófűtéssel ellátott termek – nem, nem egy 21. századi luxuswellness-szolgáltatás hirdetéséből való a fenti felsorolás, hanem a 2. században a mai Flórián téren és a környékén lévő aquincumi légió tábori fürdőjének medencés termeit listázza.
A Thermae Maiores (Nagy Fürdő) nevet viselő komplexum a harcokban megfáradt katonák felfrissülését szolgálta – egy 268-ból származó kőbe vésett felirat tudósítása szerint bőséges lehetőségük nyílt itt a testgyakorlásra, akármit is jelentsen ez, és a tisztálkodásra.
Valahol az abszurd és a lenyűgöző határán billegnek a Flórián téri aluljáróban lévő római kori kőmaradványok tucatjai, melyek hivatalosan a Budapesti Történeti Múzeum Fürdőmúzeumát ékesítik, praktice azonban, aki keresztülmegy a gyalogos-aluljárón, a falmaradványok és romok között egészen könnyedén az aquincumi légió katonáinak vizes pillanataiba képzelheti magát. Bejárata az aluljáró Tavasz utca felé vezető ágából nyílik. A fürdőmaradvány attól is különleges, hogy nem hagyták érintetlen romkertként, hanem körülépítették. Fölé két, egyenként kétsávos felüljáró került a Szentendrei út és az Árpád híd közötti autóforgalom számára, azzal a megkifogásolhatatlan indokkal, hogy a betontető majd részleges védelmet biztosít az időjárás viszontagságai ellen. Oszlopai és medencemaradványai közé házak épültek – némelyiknek ekképpen még ma is ókori izzasztó ékeskedik az udvarán vagy 2. századi vízvezetékek, csatornák és a padló alatti fűtésrendszerek kanyarognak, látványosan, a pincéjében.
A fürdőt 1778-ban kezdték szakszerűen feltárni – az ásatás Magyarország első régészeti ásatása volt, illetve a fürdő az ország első műemléki védettséget kapott épülete.
FOTÓ: DRASKOVICS ÁDÁM
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
