Egy amerikai kutatás szerint a megkérdezett emberek 70 százaléka nem jól, sőt kifejezetten rosszul fog kezet. Bár a kézfogás évszázadok óta elterjedt üdvözési gesztus, mégis úgy tűnik, nincs a csuklónkban a helyes mozdulat. Egy brit kutató azonban kidolgozta azt a képletet, melyben meghatározta, milyen paramétereknek kell megfelelnünk ahhoz, hogy helyesen rázzunk kezet partnerünkkel.

 

Geoffrey Beattie szerint 12 alapszabálya van a kézfogásnak. Ha ezekre mind egyszerre tudunk figyelni, nem hibázhatunk. A képlet elég bonyolult: P H =  ( e ² + v e ² ) ( d ² ) + ( c g + d r ) +{(4<s>2)(4<p>2)}²+(vi+t+te)² +{(4<c>2)(4<du>2)}² Olyan paramétereket kell figyelembe venni, mint a megfelelő szemkontaktus (a képletben e jelöli), a kézfogás erőssége (rövidítése: s), vagy például a kéz hőmérséklete (t). Emellett érdemes figyelni arra, hogy a kezünk megfelelő távolságra legyen mind a saját, mind partnerünk testétől (p), ne legyen se túl nedves, se túl száraz (dr), a kézfogás csak megfelelő ideig, vagyis 2-3 másodpercig tartson (du), és az aktust őszinte, udvarias mosoly kísérje (d). A képletben a ve rövidítés a megfelelő szóbeli üdvözletre utal, a cg pedig arra, hogy a tenyerünk teljes felületével fogunk-e kezet, vagy csak az ujjainkat nyújtjuk-e annak, akit üdvözlünk. Figyelni kell még arra is, hogy mekkora lendülettel fogjuk meg a másik kezét (vi), milyen állapotban van a saját kezünk, nem lehet ugyanis sem túl durva, sem túl sima (te), és az is fontos, hogy megfelelően kontrolláljuk a kézfogást (c), vagyis végig oda kell figyelnünk partnerünkre. Bár valószínűleg ennyi kritériumnak nehéz egyszerre megfelelni, mégis fontos odafigyelni a kézfogásunkra, hiszen olyan információkat közvetít rólunk, melyek alapján partnerünk kialakít rólunk egy előzetes képet. Gyakran előfordul, hogy ha túl erősen rázzák meg a jobbunkat, legközelebb már csak félve nyújtjuk, mivel el akarjuk kerülni a fájdalmat.

Ezzel szemben, ha a kézfogás túl lanyha, puhánynak tartjuk a másikat. Az izzadt tenyér viszolygást vált ki, a túl hideg pedig ridegséget feltételez. Ha kézfogás közben valaki nem néz a szemünkbe, azt gondoljuk, titkol valamit. Hasonló képet alkot rólunk is az, akivel kezet fogunk, így érdemes előre felkészülni a bemutatkozásnál, üdvözléskor arra, hogy megfelelő módon rázzuk meg a felénk nyújtott kezet. Emellett nem árt ismerni az etikett ide vonatkozó szabályait sem. Mindig a nő nyújt kezet a férfinak, a vezető a beosztottjának, idősebb a fiatalabbnak, oktató a tanulónak. Be mu tatkozásnál a leggyakoribb hiba az, ha mindkét fél egyszerre mondja a nevét. Ilyenkor ugyanis csak arra figyelünk, hogy a sajátunkat jól, érthetően mondjuk, a másikéra pedig oda sem figyelünk, tehát nem is jegyezzük meg. A nők ülve maradhatnak, a férfiaknak azonban minden esetben fel kell állniuk a kézfogáshoz. A téli, kesztyűs időszakban a férfinak mindig le kell húznia a kesztyűt, a nők esetében ez azonban nem szükséges, sőt, kivételes kegynek számít, amit becsülni kell. Nem számít udvariatlanságnak bizonyos esetekben, ha az üdvözölt személy nem nyújtja a kezét, kéznyújtást figyelmen kívül hagyni viszont már komoly sértés. Végül pedig ne felejtsük el, mit is jelentett régen a kézfogás gesztusa. A középkorban azért mutatták fel üres, jól látható kezüket az emberek, hogy bizonyítsák, nincs benne fegyver, vagyis békés szándékkal közelítenek a másik felé. Napjainkban sokan megfeledkeznek erről, így a rutinszerűvé vált mozdulatból elveszhetnek a baráti érzelmek.

Címkék: Magyarországi Európa Társaság

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!