A német-osztrák író jól ismert a magyar olvasó, irodalombarát közönség előtt, számos könyve jelent meg nyelvünkön (A világ fölmérése, Hírnév, A Beerholm-illúzió, F), az Én és Kaminsi című regényéből forgatott filmet 2015-ben nálunk is vetítették, ebben az évben járt Budapesten is, a nemzetközi könyvfesztiválon olvasott fel, és ápolta jó barátságát Esterházy Péterrel és Jonathan Franzennel. Idén április 19–22. között aztán visszatér, ezúttal az esemény díszvendégeként. Erre az alkalomra hazai kiadója megjelenteti a Tyll című történelmi regényét, mely a népi hős, Tyll Ulenspiegel kalandjait beszéli el.

Ám már ősszel elkezdődhetett a szerzőre való ráhangolódás, mikor külön kötetbe jött ki a terjedelmileg szerény kisregény, az El kellett volna menned, ami mintha csipetnyileg Paul Auster hátborzongató művészregényeit keresztezné a dominánsabb Stephen King misztikus, kisvárosi rémségeivel.

Mert hát adva van egy alpesi nyaraló, ahová csak egyetlen út vezet, és az éppen alkotói válságát élő forgatókönyvíró visszavonul családjával, hogy az ihlet jöttével megismételhesse korábbi sikereit.

Ám csak félbeszakadt, sehová nem tartó, bornírt ötleteit rögzíti jegyzetfüzetébe, miközben kísértetek, árnyékok jelennek meg a méreteit változtató házban, ahonnan nincs többé kiút. December elejétől Mikulásig lezajlik minden, valóság és fantasztikum, forgatókönyv és való élet egybefolyik, átjáró keletkezik a párhuzamos univerzumok között, a családi idill  véget ér, az önmagával meghasonló – duplikálódó – író kénytelen szembenézni magával, eddigi életével, annak folytathatóságával.

Marad az elátkozott, legendák övezte házban, a korábbi áldozatok seregétől körülvéve – gyerek és feleség kimentve, kizárva, nézőpont szerint.

Kehlmann szó szerint szellemes víziója a boldog családi élet lehetetlenségéről, a külső és belső valóságról sajnos csupán a kingi mélységeket reprodukálja, a lovecrafti, pláne poe-i rettenet elől mosolyogva, ironizálva kitér, ám kellemes időtöltés a munkahely és az otthon között tömegközlekedve (két átszállással).

(Ford. Fodor Zsuzsa. Magvető, 2017. 93 o.)

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!