Olvasta már…? Chuck Norris kismiska

Emlékeznek még Chuck Norrisra, aki olyan kemény volt, hogy fekvőtámaszozáskor ki sem tolta magát, hanem a földet nyomta lejjebb, és mindenkit lekaratézott? Dereng még MacGyver, aki rágógumiból, patakvízből és gatyakorcból atombombát barkácsolt?

Nos, ha ezt a két angolszász, nagyon menő csávót összegyúrnánk, a végeredmény akkor is kismiska lenne Tarjányi Péter és Dosek Rita újra akciózó pannon szuperhőseihez képest! A bárdolatlan sváb, Ritter nyomozó, illetve a légiesen könyörtelen arisztokrata, Eszterházy gróf fordulatos könnyedséggel fingatja az I. világháború díszletei között az orosz bérgyilkosokat és a német titkosszolgákat egyaránt – mert nekik csak a Monarchia tetszik. Jó, egy-egy makula akad tükörfényes pályaívükön: például ők segítették hatalomra Lenint. De szívnak is a sapkás Vlagyimir Iljics miatt tisztességgel! Ám a végén minden jó lesz, még Sztálin is megszereti őket – egy kis túlzással.

Amitől az Elhallgatott évszázad trilógia második darabjának hősei nem zuhannak ki a hitelesség keretei közül, az valószínűleg a szerzők előélete, pontosabban Tarjányié. Aki a Rendőrség Különleges Szolgálatának tagjaként több parancsnoki beosztást is ellátott és több száz akciót vezényelt le – tehát pontosan tudja, milyen egy bevetés. És szintén sokat nyom a latban, hogy a regény becsülettel festi a történelmi hátteret a nagyrészt tényeken alapuló mese mögé. Így Ritter és Eszterházy nem lesz szirupos szuperman – vagy a repülő jenki csodahősnek szolidabb magyar megfelelője: tikman (értsd: tyúkember).

Így az is csak csöppet zavaró, hogy a könyv túlírt, és olykor – cél nélkül – modoros. De a reggeli perisztaltikagyakorlatoknak és a délutáni ejtőzéseknek remek kísérője.

(Libri, 2015. 368 o.)

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!