Olvasta már?

Kész csoda – mondogatjuk nap mint nap, bele sem gondolva, hogy talán tévedünk. Amiről azt gondoljuk, hogy csoda, valójában matematikai nyelven leírható, rendszerint kiszámíthatóan bekövetkező esemény. Legfeljebb nem az általunk ismert és belakott világ eseménye, hanem egy vad és különös, ám valójában szigorú szabályok szerint működő világé. Mérő László matematikus, pszichológus és közíró utolsó könyve, A csodák logikája nagyon is logikusan vezet be ebbe a világba. Mérő egy Nassim Nicholas Taleb nevű, libanoni származású matematikus és közgazdász elméletét alapul véve a létező világot két részre osztja, az azokban bekövetkező csodák természete szerint. Így születik meg Átlagisztán és Extremisztán világa. Az előbbiben az átlag az úr, nagy eltérések az átlagostól nem fordulnak elő. Míg Extremisztánban minden vad, hatalmasak a különbségek.

Átlagisztánban vannak alacsony és magas, okos és buta emberek, de nemigen fordul elő negyvenszeres eltérés. Extremisztánban szembejöhet velünk akár negyvencentis és ötméteres ember is. Átlagisztánban lassan csordogálnak a dolgok, kiszámíthatóan, míg Extremisztánban bármikor kitörhet egy tűzhányó New Yorkban vagy nekimehet egy repülőgép a World Trade Centernek.

Extremisztán a káoszelmélet otthona, de ez a káosz olyan, mint Poloniusé a Hamletben: van benne rendszer. A nagyon okos emberek (köztük sok kimagaslóan tehetséges matematikus vagy fizikus, akiknek számos szabály és törvényszerűség felismerését köszönhetjük) Átlagisztán lakói. Viszont azok az emberek, akik eddig teljesen ismeretlen dolgokra jönnek rá vagy találnak fel – mint mondjuk Newton, Einstein vagy Rubik Ernő, extremisztáni polgárok.

Mérő László könyvét elsősorban azok fogják értékelni, akiktől nem áll távol egy kis matematika. De higgyenek egy matekból felmentett bölcsésznek: ha „csak” a világot akarjuk jobban megérteni, akkor is bátran lapozzuk fel A csodák logikáját.

(Terricum, 2014. 328 o.) (KÖVESDI)

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!