Sikerkönyv - Operáció az étkezőasztalon

Izgalmas nőtörténeti könyvvel jelentkezett Szécsi Noémi író és Géra Eleonóra történész. Közös munkájuk terjedelmében impozáns, küllemében dizájnos, tartalmában pedig kincsesbánya mindazoknak, akik szeretnek elmélyedni a hétköznapok (mikro)történelmében.

A szerzőpáros évek óta tartó „összeszokottsága”, a 19. századi nők hétköznapjairól tartott szemináriumaik révén, igencsak érződik a gondosan szerkesztett kötetben. Az írói és történészi megközelítést olyan bravúrosan fésülték össze a szövegben, hogy csupán a benne megjelenő műfaji sokszínűségben érhető tetten ez a kettősség.

A könyvre egyszerre jellemző a blogszerűség, a pörgős, izgalmas sztorizás és a tudományosság, valamint a gazdagon illusztráltság. Érdekes egyveleget alkot a sűrűn tagolt témaözön, az egymással összefonódó élettörténeti töredékek és az elbeszélői/történészi reflexió, ami száz-százötven évvel későbbről láttatja és értelmezi az eseményeket.

A tekintélyes levél- és könyvtári anyagot megmozgató tartalom egyfelől a dualizmus kori magyar nők magánéletébe nyújt betekintést, másfelől a nyilvánosság előtti életük lehetőségeit járja körül. Így betekintést nyerhetünk többek között olyan élethelyzetekbe, mint az udvarlás, eljegyzés, házasságkötés, válás, terhesség, szülés, fogamzásgátlás, gyermeknevelés, a háztartás vezetése, cselédtartás, társasági élet, nyaralás, szórakozás, sportolás, illetve megismerkedhetünk a korabeli nők olyan lehetséges szerepvállalásaival is, mint a köz- és felsőoktatásban való részvétel, politikai, művészeti tevékenységek vagy akár a karrierépítés.

Beleszemtelenkedhetünk számunkra eddig ismeretlen családok magánügyeibe, de megtudhatunk sok érdekességet a hírességekről is, például Blaha Lujza saját étkezőasztalán történő petefészekciszta-operációjáról, Stefánia hercegnő 16 éves korában megszenvedett nászéjszakájáról, vagy akár Laborfalvi Róza háziasszonyi képességei bizonyításaképp anyósa számára koreografált libabontásáról. Megkapjuk a teknősbékaleves korabeli receptjét, a nagymosás leírását Mikszáth Kálmán tollából, olvashatjuk Madách akadémiai székfoglalóját, melyben a nők alacsonyabb szellemi képességéről értekezik.

A korabeli újságcikk-, regényrészletek, népszerű ismeretterjesztő könyvekből, visszaemlékezésekből, magánlevelekből, naplókból vett idézetek életszerűvé, izgalmassá teszik ezt a történeti alapossággal elkészített munkát. Akár érdekes párhuzamokra is lelhetünk az aktuális politikai kurzus – magánügyekbe beavatkozó – elképzeléseivel is.

(Európa, 2015. 450 o.)

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!