– Meddig lesz még Sziget Fesztivál?

– A mostani érdeklődést nézve azt mondom, sokáig. De nem lehet tudni, milyen változást hoz az élet. Ha huszonkét éve, amikor elkezdtük a Szigetet, azt mondja valaki, hogy eljön az idő, amikor diszkósok állnak a nagyszínpadon, és tömegek hallgatják a DJ-k számítógép-vezérelt zenéjét, a legjobb esetben is csak mosolyogtam volna. A világ azonban gyorsan változik, az első Sziget idején még mobiltelefonok sem voltak.

– Merre változott a fesztivál jellemzően azóta?

– Megnőttünk. Az első évben egy táborozós nagy bulit szerettünk volna magunknak meg az ismerőseinknek, mára pedig egy rendkívül sokszínű, alapvetően nemzetközi rendezvénnyé, sőt világméretekben is az egyik legjelentősebb fesztivállá nőttük ki magunkat.

– Olyannyira, hogy évek óta több a külföldi, mint a hazai vendég.

– Be kell látni, hogy a tízmillió fős magyar piac közepesen erős fizetőképességű. Ha csak a magyaroknak szerveznénk a Szigetet, aligha lennének többen a VOLT Fesztivál 120 ezres létszámánál, amit szintén mi szervezünk. Ez az ország ennyit bír el, ma a VOLT a legnagyobb hazai rendezvény. A nemzetközivé vált Sziget Fesztiválon ugyanakkor akár a 400 ezer fős látogatószámot is átléphetjük idén.

– Mennyire kell előre figyelni a változásokat, azt, hogy mire van igény?

– Figyeljük a trendeket, és a közönségtől is sok visszajelzést kapunk, amikor kitöltik az elégedettségi tesztet vagy megírják, kiket látnának szívesen a színpadon. De ma már nem a trendkövetés a kihívás, hanem az, hogy miben tudjuk beelőzni a nemzetközi versenytársakat. Vannak nyilvánvaló igények, sokan szeretnék, hogy elhozzuk a Coldplayt, a Red Hot Chili Pepperst, de az ilyen együttesekből legfeljebb egyet tudunk kigazdálkodni évente. Azért így is az élvonalból merítünk, a látogatók pedig mindig új és izgalmas élményeket kapnak.

– Idén például mi lesz az újdonság?

– Felállítunk egy úgynevezett tábortűzszínpadot. Szeretnénk felidézni a régi tábortüzes esték hangulatát. Ahol az élmény nem gigantikus közösségi, hanem emberközeli, családias.

– Arra azért kevés az esély, hogy a Sziget háromgenerációssá váljon.

– Sokan visszajárnak az elsők közül, hozzák a gyerekeiket, és nem mondanék le az idősebb korosztályról sem. De alapvetően persze a fiatalok az elsődleges látogatók.

– Mitől lehet vonzó a Sziget egy 60-70 éves ember számára?

– Attól például, hogy itt rövidnadrágban is hallgathatnak operát. Nem kell kiöltözni egy-egy tárlat, színházi előadás vagy irodalmi est megtekintéséhez. Itt nem csupán kemény zene szól a színpadon, megtalálható a rock, a jazz, a blues, a folk, és számos klasszikus műfaj.

– Miért van szükség arra, hogy minden évben elmondják, nyereséges vagy veszteséges-e a Sziget?

– Nem tudom, de valóban, minden évben megkérdezik tőlünk. Ez országspecifikus dolog, és azt hiszem, abból fakad, hogy vannak, akik azt gondolják, hogy a kultúraközvetítés csak közpénzzel támogatott népművelős tevékenység lehet. Miközben a Sziget egy komoly vállalkozás egy kőkemény üzleti alapon működő piacon. Ezért sokan értetlenül állnak a jelenség előtt. Persze nekünk is vannak jobb és kevésbé jó éveink.

– De kapnak azért közpénzt is.

– Elenyésző mértékben. Idén például még mindig csak szó van arról, hogy az állam is a támogatók között szerepelhetne. A magyar államnak ugyanis több milliárd forintos bevétele származik abból, hogy több tízezer külföldi érkezik a Szigetre. A látogatók költenek, vásárolnak, átlagosan 7,1 napot töltenek az országban. A legtöbb közpénzt 2001-ben kaptuk, a költségvetésünk 10 százalékát. Az elmúlt években ez 0-1 százalék között mozgott, idén, ha megkapjuk, amiről tárgyalunk, akkor elérhetjük a 2-3 százalékot.

– Hogyan mérjük ezt az összköltségvetéshez képest?

– Idén 3,65 milliárd forintba kerül a Sziget. De sok esetben nem is közvetlenül bennünket támogat az állam, hanem mondjuk nemzetközi kampányokba szállnak be. A magyar rendezvénypiacon egy átlagos magyar fesztivál összköltségének fele közpénz. Nos, a Szigetre ez egyáltalán nem jellemző, miközben mi is tudnánk még bőven mire költeni. Vannak területek, amiket nehéz üzleti alapon finanszírozni, például nagy számban vannak olyan civil szervezetek is a fesztiválunkon, amelyek azért dolgoznak, hogy erősödjön például a társadalmi tolerancia, az elfogadás, a környezettudatos gondolkozás – amivel jobbá tehetjük az életünket.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!