Szexszimbólum. Ha ezt a szót halljuk, az első, ami eszünkbe jut, egy név: Marilyn Monroe. Akkor is, ha a világ egyik leggyönyörűbb nője már 50 éve halott.

  <h1>Marilyn Monroe</h1>-
  <h1>Marilyn Monroe</h1>-

Marilyn Monroe

- – Kép 1/2

Személyes tragédiája, hogy sokan csak a szépségére figyeltek, és butácska szőkének gondolták. Pedig Marilyn Monroe egyáltalán nem volt buta. Akik ismerték, egyöntetűen állították: intelligens, tehetséges nő volt.

Meglehetősen rögös út vezetett a sikerig. 1926-ban született Los Angelesben, édesanyja első férje után a Norma Jeane Baker nevet kapta. Apját soha sem ismerte, anyja később elmegyógyintézetbe került. Gyermekkorát intézetben és nevelőszülőknél töltötte, amíg 16 éves korában férjhez nem ment. Egy hadianyaggyárban dolgozott, amikor felfedezték, hamarosan modellkarrierbe kezdett. A negyvenes évek végén már kisebb szerepekben a filmvásznon is feltűnt, ekkor lett vörösből platinaszőke, és ekkor változtatta meg a nevét is. Megszületett a kor igazi ikonja.

Monroe hamar bekerült a skatulyába – a kissé buta, naiv, de rendkívül vonzó nő szerepébe, ahonnan hiába próbált kitörni. Bár szerette volna megmutatni, hogy nemcsak kisugárzása, de színészi képességei is alkalmassá teszik arra, hogy a filmvásznon domborítson, sem a gyártók, sem a közönség nem akarta őt másmilyen szerepben megismerni. Ő volt a nagybetűs Nő, minden férfi a lába előtt hevert és minden nő rá akart hasonlítani. 1953-ban az első Playboy címlapjáról is ő mosolygott, ugyanebben az évben Niagara című filmje már nemzetközileg is ismertté tette. Több mint 30 filmben szerepelt. Sikerét szigorúan felépített imázsának is köszönhette. Platinaszőke haja, vörös rúzsa, kissé rekedtes hangja és egyszerűségében is lenyűgöző öltözködése minden ízében szexualitást sugárzott. Adottságait pedig igyekezett a lehető legalaposabban kihasználni – a 20. század egyik legtöbbet fotózott híressége volt. Talán épp ez az, ami a mai napig minden nő példaképévé tette. Korai halála miatt ugyanis csak olyan képek készültek róla, amelyek szépsége és fiatalsága teljében örökítették meg. Marilyn Monroe sosem öregedett meg, nem küzdött a szarkalábakkal, így a róla készült fotók időtálló szépséget hordoznak magukban.

Mára tudjuk, hogy a siker és a csillogás mögött egy végletekig elkeseredett és magányos nő volt. Krónikus álmatlanságban szenvedett, s egy idő után nemcsak aludni nem tudott gyógyszerek nélkül, hanem ébren lenni sem. Második házasságát a kor legünnepeltebb sportolójával, Joe DiMaggióval kötötte, kapcsolatuk viharos volt, nem sokkal később elváltak. Ettől függetlenül élete végéig DiMaggio volt Monroe legfőbb támasza, halála előtt nem sokkal még azt tervezte, visszatér hozzá. Harmadik férje az ünnepelt író, Arthur Miller lett, a kapcsolat öt évig tartott. Szeretőinek listája is impozáns: viszonyt folytatott többek közt Tony Curtisszel, Frank Sinatrával, Yves Montand-nal, sőt állítólag volt egy rövid románca Elizabeth Taylorral is (legalábbis ez derült ki a nemrég elhunyt színésznő naplójából), de hírhedt volt John és Robert Kennedyvel folytatott viszonya is.

Marilyn Monroe halála (csakúgy, mint sok hírességé, például Elvisé) a mai napig az összeesküvés-elméletek kedvelőinek vesszőparipája. Tény, hogy sok gyanús körülmény övezi a végzetes éjszakát, amikor a színésznő életét vesztette. Sokan gondolják azt, hogy talán épp a Kennedy-fiúkkal folytatott viszonya okozta a halálát, a színésznő ugyanis a feltételezések szerint napvilágra akarta hozni a pikáns szerelmi történetet. Hogy valójában mi történt 1962. augusztus 5-én, azt valószínűleg soha nem tudjuk meg. Monroe halálát hivatalosan államigazgatási eljárás keretein belül vizsgálták, rendes nyomozás viszont egyáltalán nem indult az ügyben. Az orvosszakértő véleménye szerint pillanatnyi elmezavar miatti öngyilkosság történt. A vizsgálat kimutatta, hogy Marilyn 12 ember halálához elegendő Nembutal gyógyszert vett magához. Hogy ez igaz-e, nem tudni, mivel a boncolás után a gyomortartalma nyomtalanul eltűnt a patológiáról. A legvadabb elméletek láttak napvilágot, a maffia, Jimmy Hoffa, az oroszok, az FBI, a CIA – mindenkit gyanúba kevertek már a lelkes találgatók. Marilyn Monroe-ról körülbelül 700 életrajz jelent meg, és mindegyik azt állítja magáról, hogy az egyedüli és teljes igazságot tartalmazza.

Hogy Marilyn Monroe mennyire népszerű még ma is, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az egyik közösségi oldalon csaknem 3,4 millió követője van. A legenda továbbra is megmozgatja a fantáziánkat. Arcával a mai napig bármit el lehet adni, fotóit elképesztő összegekért árverezik el, neve a mai napig garancia a sikerre. A legutóbb róla készült film, az Egy hét Marilynnel igazi mozisiker lett és két Oscar-díjat is elnyert idén, az egyiket a legendát megformáló Michelle Williams kapta.

Bár a nőiességről alkotott képünk az elmúlt fél évszázadban radikálisan megváltozott, Marilyn Monroe még ma is szexszimbólum.

 

Monroe-kiállítás Szegeden

Marilyn Monroe személyes tárgyaiból látható kiállítás a szegedi REÖK Palotában szeptember 23-ig. A tragikus sorsú színésznő halálának 50. évfordulója alkalmából rendezett tárlat a díva egyik legnagyobb rajongója, Ted Stampfer gyűjteményéből áll össze. Stampfer gyermekkora óta imádója a színésznőnek és az életét körüllengő mítosznak, mára övé a legnagyobb gyűjtemény a dívához köthető tárgyakból. A kiállításon többek között ruhák, bútorok, ékszerek és levelek, valamint Marilynről készült eredeti fotók tekinthetők meg. A látogatók megcsodálhatják a a Szőkék előnyben című filmben hordott szaténköntöst, és egy hajcsavarót is, melyben még Monroe hajszálai is láthatóak. A kiállítás a mai napon – az évforduló tiszteletére – fél áron látogatható.

Szabó Kata

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!