Ottlikkal a városban

A pénteken üdén beköszönő vénaszszonyok nyara nem hagyott választást – ki a szabadba, amíg még süt a nap! Szerencsére nem kellett kulturális program nélkül kóvályognunk Budapesten, úgyis ki szerettük volna próbálni azt az új Ottlik-túrát, amit a héten mutatott be a MOME Kreatív Technológia Labor, az MTA SZTAKI és a Petőfi Irodalmi Múzeum. Egy ingyenesen letölthető telefonos alkalmazásról van szó, amely szó szerint megeleveníti Ottlik Géza Hajnali háztetők című regényét.

Amikor belefogtunk a túrába, még elképzelésünk sem volt arról, mennyire kell komolyan venni, hogy az alkalmazás végigvisz minket a regény világán. Így amikor nekiindultunk a Mechwart térről, izgalmunk nem ismert határt. Fülünkben fülhallgató, kezünkben telefon, azon a térkép, amin pontosan meg volt jelölve, merre haladjunk. Eközben meghallgathattuk a regény bevezetőjét, a tulajdonképpeni kerettörténetet. Innen pontról pontra haladva tárult fel a regény világa mind térben, mind időben – ugyanis a szó szerint felolvasott részletek mellett elképesztő mennyiségű további információ található a programban. Korabeli képek, kisfilmek, újságcikkek és slágerek teszik teljessé az élményt, ami így nem csupán a regény szövegének megismertetését, hanem egy egész kor feltérképezését tűzte ki céljául. Az egyes pontokon (amelyeken kötelező áthaladni, különben nem tudjuk meg, merre kell tovább haladnunk) ugyanis galé riák nyílnak meg a telefonon, tematikus blokkokba tömörítve Ottlik világának legjellegzetesebb elemeit, illetve a harmincas évek miliőjét. Így ismerkedhetünk meg (stílszerűen az Egyetem téren) a jogászbálok világával, a Nagymező utcában a pesti mulatók fülledt levegőjébe szippanthatunk bele, a Millenárison (egykori Ganz-gyár) pedig a cselédség mindennapjaiból láthatunk életképeket.

Tanulságból a túra végére nem volt hiány. Például kiderült: telefonnal a kezünkben, és fülhallgatóval a fülünkben téblábolni napközben a városban nem túl szerencsés dolog, néhol ugyanis csak a vakszerencse mentett meg attól, hogy elüttessük magunkat egy autóval. Ha végig szeretnénk járni az Ottlik-túrát, arra is fel kell készülni, hogy egy adott pillanatban lemerül a telefonunk, így érdemes töltővel is felszerelkezni. A videonézegetős, zenehallgatós és cikkolvasgatós hatórás túra alatt biztos, hogy valahol találnunk kell egy konnektort és leparkolni egy kis időre. Erre a legalkalmasabbnak egyébként a túra egyik legjobb pontja, a Múzeum körúti Csendes kávézó tűnik. Ez ugyanis egy fiktív helyszínt jelképez, a regény Raguza kávéházát, és szerencsére Ottlik-menüvel is készültek, így a megfáradt vándor nem csak a telefonját, de saját magát is feltöltheti egy kis energiával. Az italok közt szerepel a sör, az abszint és a tojáslikőr is (Lili kedvére), enni pedig zsíros kenyeret, tormás virslit és libatöpörtyűt is lehet, a kalóriák miatt pedig egyáltalán nem kell aggódni: a túra java még úgyis hátravan. És itt jelenik meg a talpalás legfontosabb szereplője: a cipő. Ez nem az a séta, amit csak úgy, büntetlenül végigélvezhetünk egy kényelmetlen surranóban. Hiá ba az időnként előbukkanó padok, azért mégis csak egy Budapesten átívelő útvonalról van szó (ami azért tartalmaz három villamosozást is). Mi magunk a végső állomást, a Petőfi Irodalmi Múzeumot már vert seregként értük el, és bizony be kell vallanunk: az utolsó szakaszon már lankadt a figyelmünk is. Csak fél füllel hallgattuk a regényt, csak fél pillantást vetettünk a képekre, és egy fél percet sem sikerült már szánnunk a kis videókra. Jó hír viszont, hogy nem kell egybe lenyomni az egészet, bármikor meg lehet szakítani, hazamenni és pihenni egyet, majd egy alkalmas napon folytatni ugyanonnan. Mi nem ezt tettük, kissé fásultak is lettünk a végére, viszont legalább egyben éltük át újra a regényt, miközben az eredeti helyszíneken is végigmentünk. Mivel már ismertük a szöveget, ezért nagy meglepetéseket nem okozott a történet, de az, hogy így sétálva, az egyes (valós vagy fiktív) helyszíneket végigjárva eleveníthettük fel a cselekményt, igazán különleges élmény volt. Remélhetőleg a jövőben más irodalmi művekhez is készülnek hasonló programok, amelyek közelebb hozzák a szépirodalmi műveket az olvasó (vagy inkább hallgató) közönséghez.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!