Húszpercnyi szex: ennyi erősen idealizált testi kontaktus várható 2015 egyik filmes szenzációjában. A szürke ötven árnyalata című könyv alapján készült film megérkezett a hazai mozikba. Az erotikus regényt ma már tömegek veszik kezükbe immár pirulás nélkül, utcán, kávézókban, tömegközlekedési eszközökön. De voltak ennél jóval nagyobb hatású, korszakalkotó művek is.
A filozófia diadala
Sem az egyház, sem a király nem köszönte meg A filozófus Teréz eszmefuttatásait. A francia irodalom egyik legfontosabb műve a 18. századi irodalom fordulópontja, mára egyetemi tananyag, viszonyítási pont. Nem véletlenül: filozófia és pornográfia korábban még sosem találkozott ilyen mélységben, a szexuális aktusok és a szabadgondolkodás eszméi egymásra rímelve jelenítik meg a kor legfontosabb kérdéseit. Olyannyira, hogy Diderot-val (Fecsegő csecsebecsék, Az apáca) karöltve elévülhetetlen érdeme volt abban, hogy megrendült a társadalom bizalma mind az egyházban, mind az uralkodókban. Szerzőjét nem ismerjük. Valamivel később de Sade márki még ennél is tovább ment a felvilágosodás útján: nem pusztán kritizálta, gyakorlatilag lerombolta az őt körülvevő világot.
Film készült belőle? A lengyel rendező, Walerian Borowczyk
1974-es Erkölcstelen mesék című művének egyik
epizódja dolgozza fel Teréz korai „élményeit”.
Előre megírt tragédia
Oscar Wilde nem csak a viktoriánus kor áporodott levegőjét frissítette fel, de új értelmet adott az erotikus irodalomnak. Bár nem a Teleny az első, homoszexualitással foglalkozó regény, ám az biztos, hogy ez a legismertebb, és a legnagyobb hatású darab – igaz, vitatott, hogy ő volt-e a szerzője. Kíméletlenül rántotta le a leplet az álszent társadalomról, amely a másságot elviselhetetlennek tartja és kiveti magából, így tragikus módon a mű előrevetítette Wilde sorsát is. Az angol büntetőjog ugyanis akkor még jócskán fajtalankodásnak, bűncselekménynek tekintette a férfi és férfi közti viszonyt: az író karrierjét törte derékba a kétéves börtönbüntetés (1895–97), melyet egy lord fiával folytatott „abnormális” viszony miatt róttak ki rá. A megtört Wilde megtagadta korábbi művészetét.
Film készült belőle? Nem, képregény formában olvasható.
Listázott perverziók
A különböző szexuális eltévelyedéseknek egy német–osztrák orvos és igazságügyi szakértő, Richard von Krafft-Ebing adott nevet. A nemi élet eltévelyedései (1886) című mű pszichopatológiai szintre emelte a szexológiát, és nem csak a szexualitás különböző formáit perverzióként beállító tudósoknak lett olvasókönyve. Az extrémitások iránt érdeklődő közönség egészen más céllal lapozgatta a számos egyedi esettanulmányt felsorakoztató monumentális művet. A kötetben olvasható a nőből férfivá váló gróf Vay Sándor/Sarolta története is. Film készült belőle? Jóformán minden, kicsit is extrémebb szexuális témájú filmnek alapot szolgáltatott…
Szépelgő szavak
A lektűr és szépirodalom határán egyensúlyozó művek vagy óriási sikert aratnak, vagy kitaszítják szerzőjüket a közéletből. Utóbbira példa David Herbert Lawrence műve, a Lady Chatterley szeretője, amely a házasságtörést „szentesítette” – évtizedekre be is tiltották, jóval korábban, 1748-ban pedig a Fanny Hill állította piedesztálra a kukkolást, vagyis a voyeurizmust. A név hosszú ideig a trágárság szinonimája volt, a mű pedig tiltólistán szerepelt közel száz évig. Ezzel szemben Vlagyimir Nabokov Lolitája, ami a pedofília témakörét járja körül, óriási sikert aratott, s az orosz emigráns írót világszerte ismertté tette. Mindhárom mű komoly irodalmi értékkel rendelkezik.
Film készült belőle? A Lolitából rögtön kettő, a Lady Chatterleyből pedig több is, ezek közül a 2007-est 9 kategóriában jelölték César-díjra, 5-ben nyert is. A Fanny Hill a filmes adaptációkon kívül musicalváltozatban egy ideig a Broadway igazi szenzációja volt.
Örömet a nőknek
A magyar irodalom méltatlanul elfeledett szerzője Erdős Renée, kinek legnagyobb hatású műve A nagy sikoly (kellene, hogy legyen). A történet már-már banális, ám a kor prűd szellemét tökéletesen idézi meg: egy nőgyógyász, egy apáca és egy püspök győzködi a fiatal lányt arról, hogy az egyetlen sikoly, amely egy asszony száját elhagyhatja, szülés közben hallatszik. Aztán lesz „igazi” sikoly is a regényben. Erdős műve tabukat dönt le: az orgazmust 1923-ban megörökíteni, főleg egy házasságtörő viszony eredményeként, igazi polgárpukkasztás volt – nem csoda, hogy pesti úrilányok olvasták éjszaka a paplan alatt.
Film készült belőle? Nem. A könyvet is nehéz beszerezni.
A skandalum
„Magának nem szabad gyarló emberi perverzitásoknak és olcsó pikantériának eladni magát, még a legszebb köntösben sem. Pénzért sem. Semmiért” – írta Ady özvegye, Boncza Berta a kor koszorús költőjének, Babits Mihálynak. Bár az adott időszak bővelkedett a botrányokban, Babits Mihály Erato című, alig 500 példányban Bécsben kinyomtatott kötete, amely a világirodalom legszebb szerelmes verseit gyűjtötte csokorba, még így is kirívóan nagy figyelmet kapott, be is tiltották. Babits ebben az időben rosszul állt anyagilag, ezért örült a felkérésnek, ám nem sejthette, hogy ekkora rosszallás lesz a dologból. Ráadásul egyedül vitte el a balhét, pedig a fordításban Szabó Lőrinc és Tóth Árpád is segédkezett. A kötet végül 1947-ben, jóval a költő halála után jelenhetett meg Magyarországon.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!