„Machete nem SMS-ezik. Machete improvizál” – ilyen és hasonló gyöngyszemekkel van tele Robert Rodríguez fergeteges akcióvígjátéka. A mexikói–amerikai rendező, aki Tarantinóval osztotta meg filmes gyerekszobáját, olyan alapművet alkotott, melyből még sokáig fogunk idézni.
Machete Zorro és El Mariachi óta a legsúlyosabb mexikói akcióhős, nem csak azért, mert Danny Trejo arcát mintha egyetlen kőtömbből faragták volna ki, igen vázlatosan. Története a Desperado, a Volt egyszer egy Mexikó, a Kémkölykök és a Grindhouse első közös spin-offja (olyan mellékszál, mely önálló életre kel), ugyanis máris készül a folytatás. A legmacsóbb muchacho legyűrhetetlen, mint Bruce Willis; halálos, mint Chuck Norris, rezzenéstelen, mint Steven Seagal, enyhe dialektusban beszél, mint Arnold Schwarzenegger, és épp úgy döf a tekintete, mint Charles Bronsonnak. Ritkán ragadtatja szólásra magát, de ha egyszer kinyitja a száját, ugyanúgy sebez, mint mikor előhúzza emblematikus fegyverét, a méteres halefot. A bevándorlóktól hemzsegő Texasban tökéletes álcája a gereblye, a kézi fűnyíró és a chilis taco. Csak az idegenrendészet dögös ügynöke, Sartana (Jessica Alba) és az ellenállók összekötője, Luz (Michelle Rodriguez) szúrja ki, hogy ez a mexikói kertész nem pázsitot gondozni jött az Államokba. Fűti a bosszú, hogy leszámoljon a feleségét brutálisan lemészároló drogbáróval (Steven Seagal).
A Kill Billt olykor még túlzásokban is lepipáló akciójelenetekben szanaszét spriccelt a vér és folyt a bél, a közönség mégis visongva röhögött az önmagát is parodizáló filmen. Rodríguez – és Trejo – mindvégig megőrizte Machete pókerarcát, aki a nép egyszerű munkás fiaként megküzdött a korrupt és hazug politikusoktól a rasszista-nacionalista magánhadseregen át a ráküldött gengszterarmadáig mindenkivel, és közben igazi alfahímként még arra is jutott ideje, hogy levarrja a legjobb csajokat.
Talán Rodríguez személyes varázsa, vagy csak a buli kedvéért, elképesztően komoly színészi gárda vett részt a filmben. Óriási volt, ahogy Lindsay Lohan már-már önmagát alakította a népszerűségért mindenre kész, elkényeztetett rosszkislány szerepében. Steven Seagal bemutatta huszonnyolcadik egyforma arckifejezését, Don Johnson a felismerhetetlenségig visszataszító bunkó vidéki határőr volt, míg Robert de Niro látványosan lubickolt a menekültekre puskával vadászó republikánus szenátor szerepében. Danny Trejo pedig maga Machete, egyetlen tetoválást sem kellett extrán rárakatni a szerep kedvéért. Igazi ellensége nem is a már gólemként mozgó Seagal, hanem a szenátor samesza, az ördögien agyafúrt és romlott Booth (Jeff Fahey) volt, aki titokban lányáról (Lindsay Lohan) fantáziál, és ezt rendszeresen meg is gyónja, pechjére épp annak a mexikói pádrénak, akihez Machete is elmegy, no, nem feloldozásért. Mi szüksége lenne rá, mikor tőle még az istenek is tartanak. (Forgalmazza a Budapest Film)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
