Rablóból lesz a legjobb pandúr – Kenneth Rijock, drogdílerek puszipajtása, ma már a jó fiúk csapatában játszik. A 200 millió dollár kifehérítéséért felelős egykori pénzmosó tíz éve állt át a másik oldalra. Magyarul is olvasható önéletrajzi könyve – A mosodás – egy kalandregénybe illő sors igaz története. A Miamiban élő szerzővel vonzásokról és választásokról beszélgettünk.
– Könyvében azt is írja, ahhoz az „elveszett generációhoz” tartozik, amelyik Vietnamból hazatérve, nem találta otthon a helyét. Ez magyarázza, hogy nem maradt meg a tisztes ügyvédi pályánál, hanem pénzmosóvá vált?
– A vietnami háború után kialakult cinikus életszemléletem, valamint az a belső késztetés, hogy veszélyes, azaz nem mindig legális ügyeket vállaljak, vezetett el oda, hogy pénzmosóvá váltam. Izgalmasabb és kockázatosabb dolgokra vágytam, mint egész álló nap aktákat tologatni az irodámban. Elsősorban az intellektuális kihívás vonzott, nevezetesen az, hogyan tudom átverni a rendszert. Azokban az években kevés tiszteletet éreztem a kormányzatunk és annak hivatalai iránt, tehát izgalmas szellemi kalandként éltem meg ezeket a pénzügyi svindliket. Az pedig, hogy a Miamiban éltem, szintén hozzájárult ahhoz, hogy ekkorát fordult velem a világ.
– Visszaemlékezése szerint kifejezetten kedvelte annak idején ezeket a drogdílereket…
– Gondoljon bele, hogy ezeknek a nehézfiúknak nem csupán az ügyvédjük és a mosodásuk voltam, de gyakorlatilag velük is éltem. Valóban annyira szoros kapcsolatban álltunk egymással, hogy amennyire csak lehetett, elkerültem még az érintkezést is azokkal az emberekkel, akik viszont nem voltak benne a narkóüzletben. Ebben a zárt világban ugyanis csak a hasonszőrűekkel érzi magát biztonságban az ember, olyanokkal, akik maguk is bűnözők, így garantáltan nem nyomnak fel a hatóságoknál. Tulajdonképpen mindenben azonosultam velük: a veszélyes tevékenységüktől kezdve, a drogfogyasztási szokásaikon át, a fényűző életvitelükig. Ha úgy tetszik, kedvelnem kellett őket, hogy magamat is elfogadjam.
– Egyik ügyfele mégis ön ellen tanúskodott. Börtönbe került, aztán új életet kezdett. Miért?
– A fiam miatt. És persze a börtönből is elég volt egy életre.
– Jó néhány éve már, hogy bankokkal és kormányzati szervekkel működik együtt, mint bűncselekményekre szakosodott pénzügyi tanácsadó. Ezt a munkát éppolyan izgalmasnak találja, mint amikor a másik oldalon állt?
– Ezerszer szórakoztatóbbnak tartom elkapni a pénzmosókat, mint amennyire élveztem azokat az éveket, amikor magam is egy voltam közülük. Most törlesztek mindazért, amit a drogpénzek tisztára mosásával okoztam. S ha már itt tartunk, megsúgom magának, hogy borzasztóan élvezem ezt a kockázatot, amit azzal vállalok, hogy szembeszállok a pénzmosókkal. Tisztában vagyok ugyanis azzal, hogy a legtöbbjük gyűlöl engem, és örömtáncot járna, ha bajom esne. Ha pedig magammal is őszinte akarok lenni, akkor kimondom: tudatosan vállalom a veszélyt, mert furamód vonzónak találom.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!