A tavasz, a hálaadás és a zsidó nép megszületésének nyolcnapos (idén április 6. estétől 14. estéig) ünnepe a pészach, a szó jelentése: elkerülés. A tizedik csapás (az elsőszülöttek halála) csak az elnyomó Egyiptom népét sújtotta, a zsidókat nem, ugyanis bárányvérrel megjelölték házaikat, s azokat így – az Írás szerint – az öldöklő angyal elkerülte. A csapás után a fáraó engedélyezte, hogy a rabszolgaként élő zsidók elhagyják az országot.
A pészach a kovásztalan kenyér, a pászka ünnepe is, az ótestamentumi hagyomány szerint az első zarándokünnep, amelyet a zsidók Egyiptomból való kivonulásuk emlékére tartanak, s ennek emlékére vágnak bárányt. Amikor még állt a Szentély, Izrael népe Jeruzsálembe vonult és áldozatot mutatott be Istennek: minden család egy bárányt, amelyet sütve el is fogyasztottak.
Pészachkor csak kovásztalan (keletlen) kenyeret lehet enni, a menekülők ugyanis sietségükben nem tudták megvárni a kenyér megkelését. A kenyértészta meg sem kelt, fejükre tették, a nap szárította meg, ezt hívják macesznek, illetve pászkának.
Kovásztalant enni azt is jelenti: megszabadulunk egoizmusunktól és a lelki durvaságtól. Az ünnep első napja az Egyiptomból való kivonulásra, az utolsó pedig a tengeren való átkelésre emlékeztet. A nyolcadik napon (Izraelben a hetediken) megemlékeznek a halottakról is.
Az ünnep első két estéjén, széder estéken vacsorát rendeznek. Fő kellék a széder tál, amelyen jelképekkel bíró ételek meghatározott rendben sorakoznak, ugyanis a széder jelentése rend, rendezés. A tányéron csont, tojás, saláta, keserű fű (maror), reszelt alma, dió és bor alkotta massza, a haroszesz, valamint főtt krumpli, retek és hagyma (kárpász) található. Ezeken az estéken felolvassák a Hagadát, azt a könyvet, amely elbeszéli a kivonulás történetét. Énekelnek a 15 csodálatos ajándékról, amelyet Istentől kaptak. A tíz csapás egy-egy cseppet ki kell cseppenteni a kisujjunkkal az előttünk lévő pohár borból.
A pészachot sok helyen tévesen említik zsidó húsvétnak, hiszen az előbbi az Egyiptomból való kivonulás ünnepe, a húsvét pedig Jézusnak a keresztény hit szerinti föltámadásáé. A kettőnek csak annyi a köze egymáshoz, hogy 33-ban Jézust pészachkor feszítették keresztre.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
