Már hazánkban is működik molekuláris rákdiagnosztika, amelynek segítségével megállapítható, hogy a százféle, megbetegítésre hajlamos gén közül melyik hibásodott meg. Amikor megtalálják, milyen génhiba a daganatos betegség okozója, személyre szabottan tudják kialakítani a megfelelő gyógymódot.
„Akár egy éven belül a rákos betegek legtöbb hibás génjét meg tudják majd vizsgálni, és az azonosításuk is lehetségessé válik” – nyilatkozta lapunknak dr. Peták István, aki kutatócsoportjával több mint tíz éve dolgozik azon, hogy személyre szabottabban lehessen kezelni a daganatos betegeket, ugyanis a célzott gyógyszeres terápia nem mindenkinél hatásos. „A molekuláris vizsgálatok segítségével kimutatható, hogy a daganatokért felelős gének közül melyek a hibásak, így megnyílhat a lehetőség egyes célzott terápiákra.” Itthon is kapható több olyan gyógyszer, amelyet a molekuláris diagnosztika eredményei által fejlesztettek ki és folyamatosan törzskönyveznek újabbakat, fél éven belül érkezik is hazánkba több új készítmény. „A betegek egyes génjeinek vizsgálata már rutinszerűen megtörténik OEP-finanszírozással, nálunk, a KPS Diagnosztikában 40-féle gént tudunk jelenleg diagnosztizálni, egy génszakasz vizsgálata körülbelül 15 ezer forint” – magyarázza Peták István, aki szerint jó hír, hogy a hibára hajlamos gének száma véges, hámeredetű daganatokban száz körüli, s már egy év múlva akár az összeset tudják vizsgálni. A diagnosztikához képest a terápia többéves lemaradásban van, körülbelül tíz év múlva lesz gyógyszer mind a száz onkogén okozta betegségre. Léteznek klinikai (kísérleti) vizsgálatok célzott gyógyszerekkel hazánkban is, ezekre kezelőorvos hívhatja fel beteg figyelmét.
A hibás, ún. onkogének által termelt kóros fehérje éri el azt, hogy az egészséges sejtből daganatsejt alakul ki. A sejtosztódás vagy sejtburjánzás fiziológiai folyamat, amely szinte minden szövetben és számos körülmény hatására beindulhat. A rák kialakulásához vezető DNS-mutációk megszakítják ezt a rendezett folyamatot. A szabályozatlan és gyakran gyors sejtburjánzás jóindulatú vagy rosszindulatú daganat kialakulásához vezet. A jóindulatú daganat nem terjed át a test más szerveire, ritkán jelent életveszélyt, ellenben a rosszindulatú daganattal, amely megtámadhat más szöveteket is és a test távoli részeiben is kialakíthat áttéteket.
A rák vezető halálok a fejlett országokban, a népesség növekvő átlagéletkora miatt is. Amerikai kutatók állatkísérletei azt mutatták ki, hogy a rendszeres mozgással és a koffeinfogyasztással például a bőrrák kockázata jelentősen csökkenhet. A 14 hétig tartó vizsgálat során a koffeinnel itatott és rendszeresen „sportoló” egerek 62 százalékkal ritkábban kaptak rosszindulatú bőrdaganatot a kontrollcsoporthoz képest. Ha viszont megbetegedtek, a daganatok mérete is 85 százalékkal kisebb volt. A rendszeres testmozgás koffein nélkül 35 százalékkal kevesebb daganatot eredményezett, és ezek nagysága 70 százalékkal volt kisebb. A csak koffeint fogyasztó egereknél 27 százalékkal kevesebb daganat fejlődött ki, és ezek mérete 61 százalékkal csökkent.
Az összes ráktípus közül a tüdőrák után a prosztatarák a második, amely felelős a férfiak elhalálozásáért, Magyarországon évente körülbelül 1500 férfi halálát okozza. Ebben hasonlít a prosztatarák a női emlőrákhoz. Negyven éves kor felett évente ajánlott prosztatarák-, illetve emlő- és méhnyakrák-szűrésre menni. S persze egészségesen kell táplálkozni, valamint ajánlott sokat mozogni.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
