Úgy tűnik, saját lábukon is remekül megállnak nálunk a remake-sorozatok. A Társas játék második évadjának indulása kapcsán utánajártunk, vajon milyen kihívásokat jelenthet egy sorozat magyarítása, és miért éri meg egy globális médiavállalatnak inkább a helyi nézők kedvére tenni, mint jóval olcsóbban leadni egy amerikai sorozatot.
Az amerikai HBO 1997 óta gyártja számos Emmy-díjjal elismert sikersorozatait, a Maffiózóktól a Híradósokon át a Trónok harcáig. Magyar leányvállalatuk előbb a dokumentumfilm-gyártásba vágott bele (a Láthatatlan húrok – A tehetséges Pusker-nővérek után novemberben mutatják be Ferenczi Gábor Overdose-ról szóló egész estés dokumentumfilmjét), két éve pedig két új sorozatremake-et is elindítottak. Múlt vasárnap második évadával tért vissza a mozicsatorna képernyőjére a Társas játék, melynek első évadja – akárcsak a Terápia – egy izraeli széria alapján készült.
„Ez presztízs ügy, hiszen minden minőségi tévécsatornánál létkérdés a saját gyártású műsorok készítése. Az európai HBO a magyar mellett elkészítette a Terápia cseh, lengyel és román változatát is. Az izraeliektől megkaptuk a forgatókönyvek angol fordítását, a Társas játék eredetijét pedig DVD-n is. Ezek alapján készítette el a magyar stáb a saját sorozatbibliáját, azaz a karakterek leírását és a dramaturgia fő szálait tartalmazó anyagot” – magyarázza Krigler Gábor, az HBO Magyarország kreatív producere, aki korábban négy évig a Barátok közt írója volt, és a két új sorozat forgatókönyv- fejlesztésétől a szereplőválogatáson át az utómunkákig minden alkotói fázisban részt vett.
Az adaptálásnál nem elég a tulajdon- és a helyneveket megváltoztatni, észre kell venni a kulturális különbségeket is: „Európában mások a történetmesélési tradíciók és más a mentalitás, mint Izraelben vagy akár Amerikában. Az izraeli közönség fogékonyabb a melo drámára, míg a magyaroknak kevésbé fér bele a szappanoperásabb modor. Ilyenkor változtatunk a hangvételen, vagy egy fordulaton” – mondja Krigler, aki szerint a sorozatíróknak ismerniük kell a magyar pszichét, hogy hiteles alkotást készíthessenek.
A Pokorny Lián „díszelgő” hatalmas orrot és műfogat az első évadot író Divinyi Réka és szerzői stábja megtartotta az eredeti forgatókönyvből (melybe az izraeli szerzőnő saját magát írta bele és csúfította el), hiszen a feltűnő szépséghibának fontos történetalakító funkciója van. De a rendezés, a színészi játék és a látványvilág is annyira más lett – mivel magyar gyártó (a Pioneer Pictures) forgatta, hazai helyszíneken, magyar stábbal –, hogy rá sem lehet ismerni benne az eredetire. Ezért az újabb évadban már nem is látták szükségét annak, hogy használják az eredeti forgatókönyveit vagy konzultáljanak az izraeli alkotókkal. Bár ez nem volt elvárás az HBO részéről, a Terápia első évadának készítése során többször megkeresték őket, és telefonon vagy Skype-on tették fel a karakterekkel és a dramaturgiával kapcsolatos kérdéseiket, míg a Társas játék esetében ilyenre már nem került sor. „A Terápia második évada valamelyest még támaszkodik az eredetire, mert jó minőségűnek éreztük a forgatókönyvét, de már itt is eltértünk ettől. A Társas játék esetében azért készítettük el a száz százalékban saját folytatásunkat, mert egy nagyon erős, és nagyon magyar első évadra építettünk, tehát a magyar karaktereknek vajmi kevés közük volt az izraeliekhez, így saját, teljesen magyar történetet kaptak” – meséli Krigler.
A második évad forgatókönyvét már Vészits Andrea Balázs Béla-díjas dramaturg (Móra Ferenc dédunokája, a Rokonok és Az ajtó című filmek forgatókönyvírója), valamint Jeli Viktória és Baráthy György írták, csaknem másfél éves munkával. „Egy sorozat attól lesz magyar, ha olyan figurákat látunk benne, akik itt élnek közöttünk, ugyanolyanok a problémáik, az élethelyzeteik és a humoruk is, mint nekünk” – mondta lapunknak Vészits.
A rendezésben Herendi Gábor mellett Fazakas Péter (a Para című vígjáték rendezője) vett részt, és Csukás Sándorral (aki két éve megkapta az Év Operatőre díjat az első évad fényképezéséért) ezúttal is játékfilmes stílusban forgatták le a kizárólag külső helyszíneken, Budapesten játszódó jeleneteket. Az impozáns színészi gárdához Udvaros Dorottya, Fekete Ernő, Rudolf Péter, Gálffi László és Szabó Kimmel Tamás mellett csatlakozott a Terápiából már ismerős Sztarenki Dóra is. Az egyik főszerepet játszó Pokorny Lia a múlt heti díszbemutató után kérdésünkre elmondta, nem nézte meg az izraeli sorozatot, de nem azért, hogy ez ne befolyásolja a játékát. Most már szívesen megnézné, mert kíváncsi rá, hogyan alakítja a sorozat forgatókönyvét is jegyző Dalit Kahan az eredeti szereplőt.
A helyi közönséget legjobban a helyi színészek szólítják meg, de nem ismertségük alapján válogatták a szereplőket, hanem, hogy ki tud egy karaktert a legnagyobb magabiztossággal hozni. Ezért esett a választás a castingokra meghívott, kitűnő színészek közül Mácsai Pálra is, aki a Terápia pszichológus főhősét alakítja. Neki különösen nehéz a dolga, évadonként negyven forgatókönyvet kell megtanulnia, hiszen minden részben szerepel. Ezért az izraeliek módszerét alkalmazva felváltva forgatták a jeleneteket, egyik nap a terapeutát, másik nap a pácienseket rögzítette a kamera, és Mácsai súgógépet is kapott segítségül. Vele és a Terápia jelenleg is forgó második évadával a jövő év végén találkozhatunk a képernyőn.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
