Regényként is olvasható frissen megjelent, Napra jutni című novellafüzére, amely egy kisgyerek falusi mindennapjait, elvágyódását, félelmeit, problémáit mutatja be.
– Gyerekkorában ön milyennek látta a szülei kapcsolatát?
– Evidencia volt. Soha nem jutott eszembe, hogy megkérdőjelezzem. Apám megközelíthetetlen volt és szigorú, akkor lehetett jókedv, ha neki éppen volt. Nem osztotta meg az érzelmeit másokkal. Anyám melegszívű, engedékeny. Jó volt, ha apám elutazott pár napra. Már gyerekkoromban láttam, hogy más kultúrából jönnek, apám az iparosok felől, anyám a parasztok felől. Ami anyámnak rend volt, az az apámnak még káosz – de nagyon szerették egymást. Apám csinált olyat, hogy míg anyám szülőin volt, összedobott egy előszobaszekrényt. Nincs olyan nő, akit ne lehetne egy előszobaszekrénnyel levenni a lábáról.
– Mit szokott meg legnehezebben a budapesti létben, amikor 14 évesen a fővárosba költözött?
– A felnőtteket. A kamasz amúgy is hadilábon áll a felnőtt világgal, s ez nálam egybeesett egy radikális helyváltoztatással. Még ma is gyakran megrémült gyereknek érzem magam az amúgy velem egykorú budapesti felnőttek körében. Meg persze azt is nehéz volt megszokni, hogy a budapestiek nem automatikusan jófejek, mint gondoltam még Vámosmikolán.
– Mi hiányzik a vidéki létből leginkább?
– Nem vagyok nosztalgikus alkat. Ami a vidékből kell, megkaphatom, hiszen az anyám ott él, így elég gyakran felbukkanok a valahai életem helyszínein. Nagyjából tízéves koromtól szerettem volna Budapestre kerülni, s most már az életem nagy része ott is zajlott le. Nem vagyok Budapestre evakuált népi író. Itt szeretek élni, s persze mindig is fel fogom használni a múltam minden elemét az íráshoz (a városi és a falusi tapasztalati anyagot is). Ami hiányzik, az olyan, ami másnak is hiányzik, mondjuk a nagyapám.
– Mennyire tudta a saját gyermekeinek biztosítani azt a harmóniát, amit könyvének hőse idillinek érzékel?
– Bármit képes voltam (és persze vagyok) megtenni értük, de minden gyermekkor-harmóniának az a lényege, hogy megtörik. A biztonság burka megrepedezik, önálló személyiségként kell a „napra jutni”, s ott már csak mint háttérerő tud működni a valahai biztonság.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
