A restaurálás 2009-ben indult, első ütemét már a múlt év végén szerették volna befejezni, de nem sikerült. A fertőrákosi kőbányában a fejtés során olyan réteghez értek, ahol a kődarabok minősége nem felelt meg a kívánalmaknak. Ilyenkor ezen a zónán túl kell jutni, hogy újból használható rétegre és kövekre találjanak. A déli oldalon, a nagy park felőli homlokzat renoválását kellett emiatt félbehagyni. Időbe telik a csak külföldön fellelhető, s az eredetivel megegyező minőségű építőanya­gokhoz hozzájutni, ám kivárják, mert a nívóból nem engednek. „Ebben nincs kompromisszum, hiszen ez a kastély most újabb száz évre épül” – mondta lapunknak Varga Kálmán, történész, muzeológus, a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága igazgatója.

Az intézmény igazgatójától megtudtuk azt is, hogy a beruházás első ütemében 1,6 milliárd forintból megújul a főépület homlokzata, a díszudvar, a belső lépcsőház, a földszinti kivételes szépségű nyári hűsölő, az ebédlő, az emeleten pedig a dísztermek. Meglesz a bábszínház új tetőszerkezete is. „A második ütem megkezdéséhez a támogatási szerződést 2011 tavaszán sikerült aláírni, ez azt jelentette, hogy leköthettünk újabb, kétmilliárd forintnyi összeget az unió ilyen célra nyújtott keretéből a fejlesztés folytatására” – hangsúlyozta. Az újjáépítésnek ebben a szakaszában restaurálják a hazánkban egyedülálló kulturális értéknek számító kínai lakkszobát, aztán a fogadótér és a porcelánkabinet freskóit, lefedik a főépület világítóudvarait, lesz lift, megszépül a herceg testőreinek, azaz a gránátosoknak emelt két őrségépület. Befejeződik a kastély előtti útszakasz eredeti szintre süllyesztése és a díszburkolás, továbbá a bábszínház és a narancsház helyreállítása.

Új fogadóobjektum is épül, amelyben szolgáltató és vendéglátó tereket is kialakítanak.

Nemcsak az Esterházy-kastély, hanem annak környezete is visszanyeri régi pompáját. Újjáélednek a legendás kertek. Erre kétszázmillió forint többlettámogatást nyert az EU-tól, egy úgynevezett kiegészítő pályázaton a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága. Ebből rendbe hozzák a rózsakertet, az angolkertet és az északi park nyugati területét. A rózsakertben újra húszezer csodaszép rózsatő kerül. Itt a magyar rózsafajták páratlan gyűjteményét mutatják be. Ezek között megtalálható lesz a külföldön is hírnevet szerzett magyar rózsanemesítő, Márk Gergely hétszáznál is több saját nemesítésű rózsafajtája.

Felújítják a kétszázhúsz méter hosszú, futórózsákkal díszített lugast, benne a középen egy pavilonnal. A hozzávetőlegesen kétszáz hektáros park botanikai ritkaságai között mamut- és páfrányfenyő, vérbükk, több évszázados platán és mocsári ciprus is található. A kipusztult fák és cserjék helyett újakat ültetnek, a parkrendezés munkálatai 2013-ban zárulnak.

A muzeológus beszélt arról is, hogy a már történelmi emlékhelynek számító kastély­együt­tes és az egykori önálló település, Esz­terháza, akár Közép-Európa egyik kulturális központja is lehetne. Ehhez azonban folyamatosan óvni és fejleszteni kell a „magyar Versailles”-t. Mivel az állami támogatás egyre inkább csökken, ezért a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága uniós pályázatokon teremti elő a szükséges forrást. Még 2013-ig a már kész tervek közül elsőként a főépülettől keletre eső úgynevezett kis kastély újjáépítésére kellene az uniós forrás. A megvalósítása 820 millió forintba kerülne, de ezzel olyan rendezvénycentrum jöhetne létre, ami különleges zenei és színházi programok befogadására is alkalmas lenne, s ápolhatná a Haydn-kultuszt. Tervbe vették Mária Terézia hajdanvolt lakosztályának rendbehozatalát. Ez 150 millió forintos tétel. Ennek az összegnek a fele is elegendő volna az „Eszterházi tündérkert”-re. Ebből a pénzből a kastély egyik szárnyában gyermekmúzeumot, kézművesműhelyeket, a parkban pedig egy kicsi majort alakítanának ki, hogy a helybeli gyerekek a hercegi udvarban élő elődeikhez hasonlóan tanuljanak meg gazdálkodni. Ezek mellett 2013-ig a kastélytól délre fekvő történeti parkrész bekerítésére, sétautakra és erdei bútorokra szeretnének uniós támogatást kapni.

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!