A német drámaíró, Schimmelpfennig állandó monologizálásban ábrázolja az elidegenedést, szereplői saját fantáziavilágukba merülnek, míg végül a tudatalatti és az éber állapot összekapcsolódik, és elmosódik a valóság. Az arab éjszakában egy tízemeletes lakótelepet mutat, ahol a nyolcadik emelettől fölfelé megszűnt a vízellátás, akárcsak Rushdie Hárún és a mesék tengere című regényében, melyben a mesemondó, miután elhagyja a felesége, nem akar többé mesélni, és elzáratja házában a Mesék Tengerének vízcsapját.
A hetediken Franziska rendíthetetlenül zuhanyozik, aki esténként már semmire sem emlékszik. Ő a központi figura, a többieket a hozzá való viszonyuk határozza meg, az ő álmait veszik át, és élik tovább.
Az erdélyi rendező, Zakariás Zalán megtalálta a megszokott – többnyire dögunalmas – elbeszélő Schimmelpfennig-előadások és a túldramatizálás közti keskeny átjárót: mindvégig képes fenntartani a feszültséget, de a szövegről sem tereli el a figyelmet.
A belső monológokat afféle keleti szőnyeggé szövi össze, miközben az ornamentika ritmikusan változik. Szereplőit színes fénysávokba állítja a Szkéné Színházban, ahonnan nem mozdulhatnak ki, mintha saját auráik foglyai lennének. A színészek elrendezése különös fontossággal bír. Középen ül Franziska (M. Simon Andrea), az elvarázsolt hercegnő, megmentői a színpad két szélén álldogálnak, míg a lány mellett két oldalról barátnője, Fatima Mansur (Fazakas Júlia) és titkos szeretője, Kalil (Győry András Botond) toporog, hogy a párok még véletlenül se közeledhessenek egymás felé. Franziska első számú megmentője nem más, mint Péter Kárpáti (Domokos László), akit Schimmelpfennig az Első éjszaka avagy utolsó című dráma magyar szerzőjéről nevezett el, szintén nem véletlenül: Kárpáti is az Ezeregyéjszakát dolgozta fel művében. De a megmentő-Kárpáti csókakciója kudarcot vall, a lányt végül a lakótömb házmestere (Bocskor Salló Lóránt) váltja meg, csókja után a vizet is visszaszerzi, így az elfelejtett mese újra szabadon áramolhat.
A szöveg annyira pontos és kegyetlen, hogyha egyetlen ponton megtörik a dinamika, az egész előadás elcsúszhat. A Honvéd együttes/Kis Hamlet Műhely színészei az apró szövegtévesztések ellenére sem esnek ki a ritmusból, képesek elhitetni velünk, hogy gondolatfolyamuk egy pillanatra sem torpan meg. Lassan mi is a szőnyeg részévé válunk.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
