A 40 milliós játszma elsőre úgy tűnt, megüti a főnyereményt: indulásakor verte a ValóVilágot. Ám amilyen vakondvakítóan nézhetetlen a valóságshow, még egy Tarr Béla életmű-retrospektív is lezúzná. A második héten a VV ugyan fordított, de ez sem a hirtelen színvonalmegugrásnak tudható be.

 

Nem is a szabályok önkényes megváltoztatása miatt kirobbant bilicunami, vagy az újabb virsliajkú villalakók fiatalkori fétispornójának nyilvánosságra kerülése borzolta fel ennyire a nézettségi kedélyállapotokat. Sajnos a 40 milliós játszma egyáltalán nem szórakoztatóbb, és az újdonság varázsa oly hamar emlék volt csupán, mint a ValóVillában egy korai magömlés.

Hiába kötik a szekeret az öszvér elé azzal, hogy már a legelején odaadják a teljes nyereményt, amit aztán el lehet játszani – az nyer, aki minél kevesebbet veszít –, és előbb adják meg a lehetséges válaszokat, aztán mondják a kérdést, ettől még ötlettelen, unalmas a játék. A kérdések – ha épp nem hibásak – annyira fajsúlyosak, hogy egy perc alatt egy közepes képességű laboregér is kibökné a megoldást, miközben a szerencsétlen versenyzők feldobálják a tízmilliókat az Esterházy-tortára, mint nem diós süteményre, vagy arra, hogy az Altatóban „öcsike” alszik el. Nyilván nem IQ-bajnokokat játszatnak, a Legyen Ön is milliomos! bármely játékosa rögvest összeporszívózná a teljes nyereményt.

Blamázs, de nem megbocsáthatatlan, hogy egyesek nem tudják, ki a szomszédos Szlovákia miniszterelnöke, mert ennyire sem érdekli őket a közélet. De hogy valaki arra vágjon fel, hogy nem olvasta a Micimackót?! Eszmei értékben valószínű sokkal többet veszített már életében, mint 40 milliót. Vágónak ez rangon aluli lett volna, jobb is, hogy nem őt választották kvízmesternek. A lazasérós Rákóczi Ferenc viszont állati lelkes, csakhogy ettől még nem lesz jó fej. „Ebben a műsorban volt már egy ikerpár, ők is egypetéjűek voltak, és elbukták. Ti mit szeretnétek?” – kérdezte biztatólag az újabb ikerpárt, akik egymás szavába vágva állították, hogy ők a játék miatt jöttek. Nem is nyertek egy huncut fityiszt se!

El tudnám költeni, de nem izgulom össze magam a 40 milliótól sem, ami végül senkié sem lesz, hanem eltűnik a pottyantósban, roppant szigorú biztonsági intézkedések közepette. Hülyék persze mindig lesznek, és mióta bezárt a Lipót meg Maunika, már köztünk járnak, de azért a hónap vicce volt „szerencselovagoknak” nevezni a közönségben ülő statisztákat, akikre őrök hada vigyáz, és akiket már csak belső motozással lehetne jobban átvizsgálni. Mert mi van, ha valaki rablásra készül? – hüledezetett Rákóczi az egyik bulvárlapnak. Az első adás óta állítólag tizenkét bicskát, egy konyhakést, két játék pisztolyt és egy szőnyegvágó kést – közismert nevén sniccert – foglaltak le a biztonsági szolgálat munkatársai. A bicska alapfelszerelés, a konyhakésről viszont lövésem nem volt, ki és mi célból hordhatja magánál, míg a minap apukám hipp-hopp blankolt vele egy kábelt a lemerült akkumulátorom bebikázásához. Na de hogy valakitől elvegyék a szőnyegvágóját, feltételezve, hogy ezzel készült az évszázad rablására egy tévéadásban?! Előbb fog XVI. Benedek Benkő Dániellel a Való- Villa szaunájában pirospecsenyézni.

A 40 milliós játszma, TV2

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!