Szajna-parti figurák

Párizs vonzásában címmel nyílt kiállítás az egyre galériásodó budapesti Bartók Béla út Art IX-XI nevű nyitott műtermében, ahol a kortárs francia vonatkozású magyar figuratív festészet gazdag anyagából látható válogatás. A 18. század végén jobban is megszívlelhették volna eleink, hogy vigyázó szemüket Párizsra vessék, de az 1800-as évek utolsó harmadától a magyar művészek már hagyományosan igazodtak a francia fővároshoz, és ez hatott is kultúránkra, legerőteljesebben képzőművészetünkre.

Aztán a történelem – az I. világháború, a Trianon okozta trauma, 1945, majd a vasfüggöny lehullása – gátat vetett annak a szabad áramlásnak, amely a századfordulót és az azt követő rövid időszakot jellemezte. Művészeink közül sokan mégis Párizsban kötöttek ki, ha máshogy nem, emigráltak. A két kerület határán lévő galériában, mert erre utal nevében a két római szám, kiállító kilenc művész mind elkötelezte magát a Szajna-parti várossal, többen örökre: Csernus Tibor 1964-től haláláig ott élt, Sándorfi István ’56-tól szintén haláláig. Abban is közösek, hogy valamennyien Csernus tanítványai vagy követői. Ebből fakadóan az itt látható alkotások figuratívak, szürnaturalisták, hiperrealisták.

Aprólékosan kidolgozott, részletgazdag képek, de a közös vonások ellenére nagyon is különböznek, őrzik alkotójuk egyéni technikai megoldásait, bravúrjait, sajátos látásmódját. Csernus, a mester, szuggesztív festőiségével, éles fény-árnyék kontrasztjával tűnik ki. Sándorfi azzal, hogy belepiszkál a hiperrealizmus tökéletességébe. Csodálhatjuk Konkoly Gyula ecsetkezelését, merész színhasználatát. Méhes László anno felforgató társadalomkritikát hordozó Langyosvíz-sorozatának kései darabját. Lajta Gábor súlyos drámaiságát. Szabó Ákos realisztikusan ábrázolt szürrealizmusát, Breznay Pál szokatlan térábrázolását és Takács Márton párizsi alapszíneit, városi tájait, ipari líráját.

S hogy miért is a figuratív festészeté itt most a főszerep? Takács Márton, a kiállítás kurátora szerint a hagyományos képzőművészeti formanyelv teheti újra áthidalhatóvá az alkotó és a befogadó között hosszú ideje tátongó kommunikációs szakadékot. Értsük úgy, hogy ma a figuratív az avantgárd!

A kiállítás 2016. január 2-ig látogatható

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!