Bock–Harnick–Stein: Hegedűs a háztetőn, musical, Szeged, Dóm tér, július 7.

 

Szegedre is eljutott a még tavaly ősszel a Budapest Sportarénában Alföldi Róbert rendezésében színre vitt Hegedűs a háztetőn produkció. Azóta az országot járja a „trupp”, mindenütt elvarázsolva a közönséget. Kétségkívül sikerre ítélt darab minden idők egyik legismertebb musicalje, mely 1964-ben indult hódító útjára a New York-i Broadwayn. Címét egy Chagall-festménytől kölcsönözte, történetét pedig Sólem Aléchem Tóbiás, a tejesember című kisregényéből.

Alföldi joggal bízott az alapanyagban, s a gondosan kiválasztott karakterekben. És ezzel minden magyar színházban nyert ügye lett volna. Ám az ország legnagyobb csillagtetős színpadán, a Szegedi Szabadtérin a szokatlanul tágas és erősen szakrális térrel is meg kell küzdeniük a rendezőknek. Amíg a pesti sportarénában vagy egy átlagos vidéki helyszínen Stohl Andrást simán átsegíthette a népszerűsége az erőtlenség buktatóin. Mondván, most Tevje kiszolgáltatottságán a hangsúly. Ez a Dóm téren már nem működik. Talán egy erősebb tánckar vagy nagyobb zenekar segíthetett volna, esetleg valami helyszínre szabott frappáns rendezői ötlet. De erre nyilván nem gondoltak a produkció utaztatói.

Amiről sem Alföldi, sem Stohl nem tehet, az a csalóka emlékezet. Az előadás előtt másról sem szólt a nézőtéri diskurzus, mint Bessenyei Ferenc és Gregor József legendás Tevje-alakításáról. Nyilván Bessenyei nagytermészetű dúvadja és Gregor felejthetetlen basszusa is beégett a szegedi emlékekbe. De biztosan nem a szabadtérin nyújtott alakításuk révén, mert a tejesember történetét korábban egyszer sem adták elő a Dóm téren.

Jó hír, hogy végre beköszönt Tevje a szabadtérire. De ne elégedjünk meg ennyivel, hanem reménykedjünk, hogy egyszer majd Alföldi vagy valaki más Szegeden is rendez ebből a népszerű darabból egy őshonos produkciót. Mert a szombati csapkodó esőben is kitartó szegedi közönség ezt igazán megérdemelné.

Címkék: kritika

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!