Életveszélyes Újdelhiben közlekedni, ezért a szabályokat megszegők megrendszabályozásának szentelt fórumot nyitott a helyi közlekedésrendészet bő két hónapja a Facebookon.
Ám a fórum inkább feljelentéseket gyűjtő postaládává alakult: legalább háromezer, a szabálysértőket leleplező fotót és többtucatnyi videót töltöttek fel. A rendőrök pedig a felvételek alapján azonosították a rendszámokat, és a tulajdonosoknak 665 büntetőcédulát küldtek ki. Magyarországon is van hasonló. Például a Kisalföld vagy az Index internetes hírportál szégyenfalai – utóbbi az Indafotóra feltöltött fényképekkel. Igaz, ott csak a szabályokat megszegve parkoló autók – több mint 1500 – képei sorjáznak, jól látható rendszámmal. Érdeklődésünkre az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivői irodája közölte: a rendőrség nem tervezi, hogy a jövőben különböző közösségi portálokon oldalakat nyisson a közlekedési szabályokat megsértő gépjárművezetők felderítésére. Bár volt már rá példa, hogy a rendőrség indított szabálysértési eljárást ilyen felvételek alapján, de csak abban az esetben tette, ha a kérdéses felvétel alkalmas volt arra, hogy eljárás alapjául szolgáljon.
Ez azt jelenti, hogy a felvétel alapján hitelt érdemlően bizonyítható az elkövetett szabálysértés, annak helye és ideje is. Budapesten naponta 2000 eljárás indul a rendőrség saját felvételei alapján. Vajon a hazai jog szerint elfogadhatók- e az internetes szégyenfalakra feltett „bizonyítékok”? – kérdeztük Ko vács Kázmér ügyvédtől, az autósok ügyeinek avatott jogi szakértőjétől. – Mind a szabálysértési, mind a büntetőeljárásban Magyarországon nem kötött, hanem szabad a bizonyítási rendszer. A bizonyítékokat végső soron szabadon mérlegeli a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság. Természetesen nyilatkoztatja a feltételezett elkövetőt, és ha a nyilatkozat, valamint a rendelkezésre álló bizonyíték – adott esetben a fénykép – arról győzi meg, hogy a szabálysértés vagy a bűncselekmény megvalósult, akkor akár egy fotó alapján is elmarasztalhatja az illetőt. Az, hogy valaki egy internetes honlap szégyenfalára tölti fel az ominózus felvételt, még nem zárja ki, hogy azt bizonyítékként is felhasználják. Ha a közzétevője nem tárta fel a személyazonosságát, még nem lehet jogellenesnek tekinteni az efféle „dokumentumot”. Abban a tekintetben is módosul a hazai joggyakorlat, hogy a polgári perekben mennyire lehet felhasználni a mások tudomása nélkül készült fotókat, illetve hangfelvételeket. Korábban ezeket arra hivatkozva utasították el, hogy a felhasználásuk személyiségi jogot sért. Ám mostanában azokban a polgári perekben, amelyekben egyértelmű, hogy semmilyen más módon nem lehetett volna bizonyítékot szolgáltatni valaki igazának az alátámasztására, a bíróság előnyben részesíti az igazság kiderítéséhez fűződő szempontokat a személyiségi jogiakkal szemben. Ekkor felhasználhatnak ilyen bizonyítékot, sőt ennek alapján el is dönthetik az ügyet. Ez is jelzi, a jogfejlődés iránya az, hogy a bizonyítékok minél szélesebb körét használják. Erre mutat az is, hogy lehetőséget adtak például az önkormányzatoknak a gyorshajtás bizonyítékainak a begyűjtésére, a traffipax használatára.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
