SZÉPSÉG A VÁSZNON - Mozgókép
A szépség nem minden, hanem az egyetlen igazi érték – a divatszakmában mindenképp. A dán kultrendező, Nicolas Winding Refn filmjében szépség és halál ugyanúgy kéz a kézben járnak, ahogy a fotós által megörökített pillanat is már az elmúlás lenyomata. Ábrázolásában a szépség összetett jelenség: egyszerre tetszetős, ámde sekélyes felszín, művi konstrukció, egy trendekből felépített idea, és a természet ajándéka, maga a fenséges kifinomultság. Ráadásul démoni hatalom, irigységet és viszályt szít, akárcsak a trójai mitológiában.
Mikor a kisvárosi lány, Jesse (Elle Fanning) a csillogó Los Angelesbe érkezik, hogy modellként meghódítsa a világot, még fogalma sincs, hogy ő lesz az új Afrodité, akinek szépsége megannyi halálhoz és pusztuláshoz vezet. Csakhogy ő sem olyan ártatlan, mint amilyennek szőke angyalhaja és babakék szeme alapján gondolnánk, végig kérdéses, vajon áldozat vagy ragadozó- e. A válogatásokon, akár egy rideg, steril vágóhídon alsóneműben sétáltatott és a fotósok kamerája előtt „felvágott torokkal” fekvő lányok közül kiragyog, mert benne megvan az a „valami”. Refn egyik zseniális fogása, hogy rendre az őt figyelő arcokra irányítja kameráját, így misztifikálva a szépséget, ami csupán a szemlélőben sűrűsödik érzéssé, innen tükröződik vissza az ezt megtestesítő lényre.
A látvány orgia a retinánknak (a vibráló színvilág még elképesztőbb, tudván, hogy Refn szinte teljesen színvak), a karakterek titokzatosak és hátborzongatók, mint egy klasszikus noir-ban, a zene olyan szervesen építi a jeleneteket, akár a DNS, mégis kicsúszik a történet a rendező kezéből, és egyre inkább improvizáltnak, esetlegesnek hat. A horrorisztikus fordulatok sem ütnek, a film a végére homályos, irritáló lidércnyomássá válik, ám még így is lehengerlően pazar melléfogás egy kivételes alkotógárdától.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!