A szépítő vírus emberre sajnos ártalmatlan, egy elit randiportál működését azonban nemrég rendesen megbolygatta. A BeautifulPeople.com nevű társkereső oldal profilja szerint kizárólag a feltűnően csinos, illetve jóképű emberek jelentkezését fogadja el – átmenni a rostán és „hivatalosan” is széppé válni nagyon nehéz feladat.
Mindegy, hogy egy cégtől elküldött dolgozó hagyta-e hátra a vírust, vagy csak valami szokatlan marketingötlettel állunk szemben: taggá válásukkal emberek tízezrei hitték hat héten keresztül, hogy külsejük igenis irigylésre méltó. Pedig korántsem, csupán a hibás szoftver kiiktatta a felvétel előtti 48 órás várakozási időt, így a „külcsínőrség”, vagyis a világhálós honlap tagsága nem szavazhatott az új profilokról, teret engedve a sok ezer rút kiskacsának. A hiba elhárítása érdekében kiküldött elbocsátó szép e-mail pedig nem volt olcsó mulatság: a visszakozás csaknem 19 millió forintjába került az üzemeltetőknek, és ez valószínűleg megtriplázódott volna, ha a megaláztatás gerjesztette dühöt pénzben lehetne mérni.
„Mindenáron ragaszkodnunk kell a honlap elveihez, ilyen mennyiségű embert mégsem lehet a szőnyeg alá söpörni” – nyilatkozta Greg Hodge, a BeautifulPeople.com ügyvezető igazgatója a brit The Guardian napilapnak, aki azonban az elutasítottakat sem szeretné magukra hagyni, ezért létrehozott számukra egy segélyvonalat. Végén tanácsadók magyarázzák el: így is lehet élni.
Vannak, akiknek eddig sem volt szívük csücske ez a párkeresési fajta. Az írek például, ha akarnák, sem tudnák jobban gyűlölni az oldalt: férfi egyedeit a világ legrondábbjai között tartják számon, a jelentkezők mindössze kilenc százaléka nyert eddig bebocsátást. A helyzet a nőknél sem sokkal jobb, húsz százalékuk lehet csupán klubtag, ami eltörpül a hetvenszázalékos svéd felvétel mellett. Átlagosan elmondható, minden hetedik ember kénytelen a honlapról keserű szájízzel távozni. „A norvég nőknek és a svéd férfiaknak van a legnagyobb esélye a bekerülésre, de a brazilok és a dánok is népszerűek” – mondta Hodge, és kiderült az is: a tagok szerint a britek, oroszok és lengyelek a legrondábbak. A magyar lányok legendás szépségét letesztelendő szerkesztőségünk is regisztrált a honlapra, s jelöltünket, e sorok íróját, el is fogadták. Azonban akinek sikerül is bejutni, az sem ülhet nyugodtan a babérjain. Ha például láthatóan meghízik, „lependerül” a honlapról, ahogy 2009 karácsonya után mintegy ötezer ember mondhatott búcsút belépőjének a szépek klubjába ünnepi súlyfeleslege miatt.
Ha marketingfogásról volt szó, elérte a kívánt hatást, mert mindenki azt akarja a legjobban, ami nem lehet az övé. Jelen esetben ez az exkluzív virtuális szépség.
A gépek és a technológia kiváltói és gyorsítói az ember (önmagától és másoktól való) elidegenedésének – gondolják sokan Marx óta. A telefon csökkenti a személyes találkozások számát, az e-mail felváltja a kézírás bensőségességével előállított levelet, logikus, hogy a közösségi média pedig az igazi emberi kapcsolatokat rombolja szét – legalábbis ezen mereng a szociológiai publicisztika évek óta. A tekintélyes Pew Research Center kutatása szerint éppen ellenkezőleg alakulnak a dolgok. Kapcsolataik mennyisége és minősége alapján az internetet nem használók szinte páriáknak számítanak azokhoz képest, akik közösségi médiát használnak. Ami a számok nyelvén annyit jelent, hogy az internet nélkül élőknek átlagosan 506, a netezőknek 664, a Facebookot használóknak 648, de például a twitterezőknek 838 kapcsolatuk van. A közeli barátok számaránya is hasonlóképpen alakul: az internet nélkülieknek átlagosan 1,75, a netezőknek 2,26, a közösségi médiát használóknak 2,45 közeli barátja van. Téved, aki azt gondolja, hogy a kapcsolatrendszer feltérképezéséhez a kutatók egyszerűen megszámolták a megkérdezettek Facebook ismerőseit. Egy viszonylag bonyolult eljárással a tényleges kapcsolatokat mérték, melynek nyomán például az is kiderült, hogy az átlagos Facebook-felhasználó teljes kapcsolatrendszerének mintegy felét jeleníti meg ismerősei között.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
