A kegyelet megsértése, vagy éppen ellenkezőleg: méltó emlékállítás? Hónapok óta folyik a vita Székesfehérváron: illő vagy sértő az egykori Nagyboldogasszony-templom helyén színházi darabot előadni?

 
Magyarországon 2012. január 1-jétől tizenegy nemzeti emlékhelyet tartunk számon, ezek közül egy a székesfehérvári Romkert. Hogy mi számít nemzeti emlékhelynek, arról az Országgyűlés – a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság javaslatára – dönt. A székesfehérvárin kívül Budapesten öt helyszín, a Kossuth Lajos tér (ami kiemelt Nemzeti Emlékhelynek számít), a Hősök tere, a budai Várnegyed, a Magyar Nemzeti Múzeum, valamint a Rákoskeresztúri új köztemető, Ópusztaszeren a Történelmi Emlékpark, Debrecenben a Református Nagytemplom és a Kollégium, Somogyváron a Kupavár, Pákozdon a Katonai Emlékhely sorolható nemzeti emlékhelyeink közé. Mindegyik helyszín számos megemlékezésnek ad otthont. Hogy miben más egy temetőben való csöndes megemlékezés, egy ópusztaszeri esküvő, vagy egy Hősök terére szervezett felvonulás, esetleg tüntetés? – vékony a jég, mivel sértjük meg őseink emlékét. (Bohanek Miklós felvétele)

Idén augusztusban, a Szent István-emlékév alkalmából a hajdani koronázási városban három napra megelevenedik a középkori Magyarország. Hagyományőrző programok, történelmi felvonulás, korhű ruhába bújtatott utcai forgatag – az ünnep csúcspontja pedig az egykori koronázási templom helyén megvalósuló Koronázási szertartásjáték lesz. Amelyet azonban parázs vita előz meg.

A helyszínválasztás komoly indulatokat gerjesztett: lokálpatrióták tiltakoznak, ne építsenek ideiglenes színpadot néhai királyaink sírhelyei felé. Nem ért egyet a színpad felállításának helyszínével a III. Béla Lovagrend sem. Töpler László, a lovagrend magistere leszögezte, nem botrány kirobbantása a cél, csupán a figyelmet szeretnék felhívni arra, hogy nem szerencsés, ha hajdan volt uralkodók sírja felett állítanak ilyen fajta emléket az ország első koronázási ceremóniájának.

Hogy a vitát rövidre zárják, szakértők véleményét kérték ki. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnökhelyettese, Gedai István szerint az ideiglenes színpad nem sért kegyeletet. „Szakrális helyszín lévén, elsősorban az egyház véleményét kell kikérnünk. Érdeklődtünk a püspökségnél: támogatják az előadást.”

A fehérvári Vörösmarty Színház direktora és a darab rendezője, Szikora János szerint sincs szó kegyeletsértésről, hiszen az ideiglenes színpad és nézőtér nem érinti az Osszárium területét. „A Romkert nem csupán temető, de elsősorban egy hajdanvolt templom helye, ami megannyi szertartásnak adott otthont, koronázási helyszínként tekintünk rá. Úgy gondolom, ez a legméltóbb helyszín István királlyá avatásának felidézésére. A háromnapos Koronázási Ünnepi Játékokkal és az oratóriumi darabbal hagyományt szeretnénk teremteni – magyarázza Szikora – Minden évben más-más királyunk előtt rónánk le tiszteletünket.”

Címkék: Magyarország, történelem, Székesfehérvár

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!