Szétzúzható-e a polgári idill?

 

Balázsovits Lajosnak sikerült áthidalnia ezt a szakadékot. A szabin nők elrablása témáját és zenéjét tekintve operett, kivéve a Mások vittek rossz utakra engem kezdetű betétdalt, ami a sanzonok világát idézi. A Játékszínben azonban az operettből zenés bohózat született a letűnt polgári világ szellemében. Ezt idézik Tordai Hajnal igényes, elegáns kosztümjei és Menczel Róbert szecessziós szobabelsője is. A siklódi polgári idill kicsit affektált, kicsit elnyűtt, de megingathatatlanul szilárd. Egy vándorszínésztrupp igazgatója egy szempillantás alatt mégis felkavarja az állóvizet. A köztiszteletnek örvendő tanár a hiúság bűnébe esik, és ifjúkori színdarabját, A szabin nők elrablását a színtársulat gondjaira bízza. Minden adott a tragédiához, az ókori drámákban kötelező isteni vétség, az idill lassú bomlása, valamint a teljes erkölcsi összeomlás. Operettről lévén szó, a tragédia feloldódik, és a hazug idill helyreállhat. Ahogy a szabin nők elrablása miatti viszálykodás Rómában, úgy a Bányai család torzsalkodása szintén elcsitul. A római és a szabin nép végül egyesült, így Bányai Márton tanár is sógorságba kerül Raposa Bogdán borkereskedővel, akit Botár Endre népies tájszólással, igazi borsszem jankós figuraként játszik. Mellette a siklódi tanárnak tényleg nagy türelemre van szüksége. Székhelyi József türelme azonban fogytán, látszatnyugalma mögött ugyanis egy valódi álmairól lemondó élet rejtőzik. Fél, hogyha kimozdul szobájából, szembe kell néznie élethazugságaival. Az előadás azonban nem megy ilyen mélyre, semmi sem ronthatja el a felhőtlen szórakozást. Tóth Enikő előkelő dáma, aki szigorúan, mégis bájosan fogja a család gyeplőjét, Rátonyi Hajni vérbeli minden lében kanál cselédlány, Kerekes József a színigazgató szerepében pedig akkora ripacs, hogy az előadás végére megszeretjük. Úgy tűnik, az operett mégsem hal meg, csak átalakul.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!