Szex és a film, 1896-2013: A csóktól a leszbikus orális szexjelenetig

1896:
A Lumiére fivérek 1895-ben mutatták be az első filmjüket, és már egy éven belül óriási botrányt kavart az első filmes csók (A csók, 1896), három évre rá pedig elkészült az első erotikus film is (A nászéjszaka, 1899).

1915:
Az első „tisztességtelen ajánlatot” a hollywoodi filmvásznon Cecile B. DeMille A megbélyegzett asszony (1915) című némafilmjében teszi: gazdag burmai kereskedő egy nehéz helyzetbe került úrilánynak (kifizeti a tartozását légyottért cserébe). Az első amerikai kasszasiker egyszerre keltett óriási felháborodást és lett kora legnépszerűbb filmje. Ekkorra már felálltak az első cenzori testületek is, melyek próbálták elejét venni a filmekben látható szabadosságnak és „piszkos táncnak” (pedig az igazi Dirty Dancingre 1987-ig kellett várni).

1927:
Eközben a Szovjetunióban az Ágy és dívány (1927) című némafilm már egy édeshármas történetét mutatta be. Ez a felállás azóta is izgatja a filmesek fantáziáját, a legemlékezetesebb alkotások közé tartozik Bernardo Bertoluccitól az Álmodozók (2003), Woody Allentől a Vicky Cristina Barcelona (2008), Alfonso Cuaróntól az Anyádat is (2001) vagy a tengerentúlról a már populárisabb Édeshármas (1994).

1933:
Az 1920-as évek végén megjelentek a hangosfilmek, s velük együtt a kéjes sikolyok és nyögések is a filmvásznon. A cseh rendező, Gustav Machatý Eksztázis (1933) című filmjében bemutatta az első női orgazmust, ám a filmet évekre betiltották, s még a pápa is felszólalt ellene. Házasságról szó sem volt, mikor Tarzan és Jane egymáséi lettek a dzsungelben (Tarzan és asszonya, 1934), ami szintén bosszantotta a katolikus egyház süveges főit. Alfred Hitchcocknak is meggyűlt a baja a cenzorokkal, amiért Forgószél (1946) című filmjében Ingrid Bergman és Cary Grant többször is hosszabban csókolóztak a megengedett 3 másodpercnél.

1950:
Brigitte Bardot szexszimbólummá vált, miután számos férfival bonyolódott szexuális kalandba az És Isten megteremté a nőt (1956) című filmdrámában. Nagy-Britanniában bemutatták az első Bond-filmet (Dr. No, 1962), melyben a Sean Connery által alakított titkosügynök notórius nőfalóként jelent meg a vásznon, és bár azóta többször is változott a főszereplő, Bond azóta is minden részben letud legalább egy egyéjszakás kalandot. Michelangelo Antonioni Nagyítás (1966) című filmjében fanszőrzettel sokkolta a nézőket, pár évvel később azonban már Oscarra merték jelölni Jon Voightot egy férfi prostituált alakításáért az Éjféli cowboy (1969) című filmben.

1972 - 1974:
Az 1970-es években kirobbant a szexuális forradalom a filmvásznon is: jött Mély torok (1972), az első populáris pornografikus film, ugyanekkor az Utolsó tangó Párizsban (1972) a meztelen Marlon Brandóval és az emlékezetes vajas-síkosítós jelenettel, majd az első Emmanuelle (1974) a később folytatott sorozatból.

Ezek után felsorolni is nehéz lenne, mi mindent láthattunk filmen, amitől már nem lepődünk meg, különösen, miután az 1990-es években a kábelcsatornák és a videofilmek elterjedésével az otthonokban is korlátlanul hozzáférhetővé váltak az erotikus filmek és a pornó.

2002:
A 9 és 1/2 hétben (1986) Kim Basinger és Mickey Rourke az anális szex, Stanley Kubrick filmje, a Tágra zárt szemek (1999) pedig a voyeurizmus (leselkedés) és a csoportos szex filmes tabuját döntötte le. Ha minden idők tíz legszexisebb filmjéről készül lista, bizonyosan elöl szerepel rajta A titkárnő (2002), melyben Maggie Gyllenhaal és James Spader egy igen népszerű szexuális fantáziát vált valóra: a főnök és a titkárnő közötti domináns- szubmisszív erotikus kapcsolatot.

2013:
A szexuális fétiseket és a parafíliákat is beemelte már a mainstream mozi, bár ezek korábban inkább a művészfilmek kedvenc bizarr témái voltak. Michael Haneke a cannes-i nagydíjat is megnyerte A zongoratanárnő (2001) című, a szadista-mazochista szexualitást bemutató filmjével. Noha a legtöbb felnőtt lát pornót élete során, Michael Winterbottom 9 dal (2004) című filmjében még mindig sokakat sokkolt a nem mímelt szexuális aktus. A legtöbb színész ilyet nem is vállal, a dán rendező, Lars von Trier ezért digitális technikával pornószínészek nemi szerveit montírozta színészeire az idén bemutatott, A nimfomániás (2013) című filmjében. A bevezetőben említett Adéle élete 1-2. fejezet (2013) orális szexjeleneteit ugyan művaginákkal vették fel a színésznők, ám ez a film minden eddiginél hosszabban és művészibben mutatta be a szerelmeskedést, és nem csupán a szexet a filmvásznon, amiért valóban kiérdemelte az Arany Pálmát.