Hegyi Árpád Jutocsa kiállítása, Tiszaföldvár, Ipartestületi székház, Szabó Galéria

 

Tavaly októberben még gipsy musicalt rendezett Berlinben Hegyi Árpád Jutocsa, aztán gondolt egyet, s nem szállt fel a pesti buszra. Elege lett az itthoni kínlódásból. Régóta persona non gratának érezte magát az Operaház egykori főigazgatója. Az volt a terve, hogy a német fővárosban marad. Jól beszél németül, korábban Nyugat-Berlinben volt ösztöndíjas, régóta otthonosan mozog az ottani színházi közegben. Ám egy régi szerelem Dél-Franciaországba csalta.

Most Souvignargues-ben él és a helyi művésztelepen Szindbádként ismerik. Egyike azon festőknek, akik a legkékebb francia ég alatt dolgoznak. Igazi festőparadicsom ez a vidék, ahonnan a misztrál hamar kisöpri a ritkán felbukkanó felhőket. Ha magyar párhuzamot keresünk, talán a régi Nagybányához hasonlatos, ahol mindenki megfordult, aki számított. Igaz, itt most is van élet, s az emberek ma is szívesen áldoznak a képekre. A bor mellett a mediterrán festmények számítanak helyi nevezetességnek.

Szindbád festményeiből Tiszaföldváron rendeztek kiállítást a Nyilvánosság a Tiszazugért Alapítvány önkéntes programjának vezetője, Kármán Irén meghívására. Zsúfolásig megtelt a helyi ipartestület székházában lévő kiállítóterem augusztus 5-én. Így a nagy zsibongásban az utolsó pillanatig el lehetett rejteni a meglepetésvendéget: Regős Zsoltot. Ő volt a miskolci színház karnagya, abban az emlékezetes évtizedben, amikor Hegyi Árpád Jutocsa a borsodi megyeszékhely színházát vezette. Regős hangszert is hozott, s néhány régi közös produkcióval idézte fel a feledhetetlen kilencvenes éveket. A kiállított képeket Verebes György, a Szolnoki Művésztelep vezetője mutatta be a közönségnek.

Kései emigránsnak tartja magát Hegyi Árpád Jutocsa, akit senki sem üldözött, egyszerűen csak kényelmetlenül érezte magát a bőrében. Nem vándor tehát, s még véletlen sem bujdosó. Csupán utazó, mint Krúdy Szindbádja. Sokadik kérdésemre végül csak megfogalmazta, miért jobb souvignargues-i festőnek lenni, mint magyar rendezőnek: „mert méltóbb élet 50–100 euróért a festményeimet árulni, s napról napra élni, mint naponta a politika kegyét keresve azért kuncsorogni, hogy rendezhessek”.

FOTÓ: FODOR GYÖRGYI SZERENA

A kiállítás augusztus végéig látható.

Címkék: kritika

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!