Moszkvai Klasszikus Balett: Tavaszi áldozat/Tűzmadár - Budapesti Nyári Fesztivál
Majd’ telt ház a Margitszigeti Szabadtéri Színpad közel 3000 férőhelyes nézőterén. Pedig balett megy. Igaz, nem akármilyen: a világhírű Moszkvai Balett vendégjátékát kínálja a program. Mit takar a tradicionális orosz iskola, az az unikális tudás és színvonal, ami rendre ennyi embert képes odavonzani egy-egy előadásukra? És vajon tud-e többet mondani akadémiai balettjük a ma emberének a szemet gyönyörködtető, emberi fizikumot meghazudtoló mozdulatsorokon és a megfeszülő izmok, éterire tökéletesített testek esztétikumán kívül, mely mögött azért ott sejlik az önsanyargatás is?
A Moszkvai Klasszikus Balett 1966-ban jött létre, és 11 évvel később Vlagyimir Vasziljev és Natalija Kaszatkina, a mostani két koreográfiát is jegyző páros lett a művészeti igazgatója. Ők ketten formálták a balett-társulat arculatát, és alakították a csoportot fokozatosan utazó színházzá.
A világot járó csapat most két egyfelvonásost hozott el hozzánk. Sztravinszkij népszerű és sokakat megihlető Tűzmadarát és Tavaszi áldozatát.
Az impozáns, 1979-es és ’89-es tervek alapján készült díszletek és jelmezek ma is hatásosak. Azonban a sok táncost megmozgató, látványos koreográfia ellenére, melynek tartalma könnyen dekódolható, a szólótáncosok viszik el az előadást. Virtuozitásuk káprázatos, energiájuk átütő.
A vonzerejének tudatában lévő, örök csábító tűzmadár: Iuliia Golitcina, a második részből pedig Ekaterina Berezina, Polina Kyrova, és mindenekelőtt Igor Tszigankov (az öreg bölcs). Az viszont meglepő egy ilyen nívójú és rangú együttestől, hogy többi táncosa mennyire nem képes szinkronban mozogni. Ami főképp a Tavaszi áldozatnál, melynek fontos eszköze a tömegmozgatás, ront a hatáson.
És hogy megválaszoljam a feltett kérdést is: a társulatot látva, úgy tűnik, van, hogy bőven elég a sziporkázó tehetség és fölényes tánctudás látványának élménye, a mozdulatok harmóniája és ereje. Van, amikor a tartalom másodlagossá válik, és meghagyja a főszerepet a mozdulat generálta energiáknak. Melyek végigsöprése a színen így is emlékezetes maradhat, s talán még a legutolsó sorokig is képes eljutni. Arról persze lehet vitázni, lélekemelő ünnep vagy úri huncutság marad-e ekképp előadásuk abszolválása.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
