Balatoni nyár, Duna TV
Két éve még hízott libamájat tálaltak fel a jachtkikötős luxusszálloda medencepartján egy hyaluronsavas ráncfeltöltés és az akkor már szinte népsportnak számító golfozás között, tavaly harcsafilét galuskával az állószörfözés mellé, az idén pedig már paprikás krumplit á la nature – mert a magyar reformok jól működnek, tudjuk. Egyszerre ironikus és végre nem eszelősen elrugaszkodott, milyennek képzeli a köztévé ma az átlagközönségét és az ő balatoni nyarukat.
Már a digitális átállás óta tart a nézők szétszóródása a több tucat régebbi és sok új csatorna között, a közmédia átalakítása (a sport- és a hírműsorok nézőinek kivonásával) pedig még látványosabbá tette az elpártolást a nemzeti főadótól. Bár nézettségben még a kereskedelmi csatornákon párhuzamosan futó perui és kolumbiai teleregényeket sem sikerült utolérniük, ez aligha a műsor hibája, mert indulása óta nem volt ennyire szerethető, és nem voltak ilyen szimpatikus, kellemes műsorvezetői, mint Rátonyi Krisztina és Sipos Dávid Günther, vagy a még karizmatikusabb és rátermettebb Kraszkó Zita és Simon Kornél. A Csiszár–Jakupcsek páros irritáló, csacska makogásához képest orbitális a kontraszt, de a tavalyi félamatőr műsorvezetők lelkes ámokfutásától is megmenekültünk.
Úgy tudtak beszélgetni a vendégekkel, mintha mindenkit régről ismernének, mégsem volt bennfentes a társalgás. Akár strandot teszteltek, akár palacsintát sütöttek, akár a Balaton párja címért és az egymilliós álomesküvőért folyó versengést vezették, olyan őszinte könnyedséggel tették, hogy az se volt túlzottan zavaró, ha belenevettek vagy időnként egymás szavába vágtak. Még jól is illett a színes, zenés, napfényes magazinműsorhoz, mely talán azokat is elvitte kicsit nyaralni, akiknek az idén Balaton nem is, legfeljebb paprikás krumpli jutott.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
