Távkapcsoló: Görbéből egyenes, egyenesből görbe

Csavarni lehetett a zsebkendőket az Az ének iskolája anyák napi műsora közben. Persze rá is játszottak a hatásra, mikor olyan dalokat választottak a gyerekeknek, mint az Úgy szeretném meghálálni, de hát ezen a napon nem is kell sok, hogy bárkinek bepárásodjon a szeme. Ritka az olyan műsor, amelyet az egész család együtt nézhet, és közben nem kell eltakarni a gyerek szemét, ezért is szerethető Az ének iskolája. No és a tengernyi cukiság miatt, ami az ügyesen válogatott, korban, tehetségben és személyiségben is színes gyerekseregből árad.

A gyermekbarát szabályokat már ismerjük: nem élő az adás, nincs kiesés, se durva kritika, és ezúttal még nagyobb hangsúlyt kap a mentorok részéről a szorongások oldása. Talán mert több a kiforrottabb tehetség, akikkel már nem a levegővételt kell gyakoroltatni, ellenben iszonyatos megfelelési kényszer terheli (nem csak ezeket a tehetséges) gyerekeket.

Érthető módon Hajós András kiborult, hogy Kenedi Veronika 14 évesen fogyókúrázik, és a felkészülésük jó része azzal ment el, hogy próbált önbizalmat csepegtetni a kamasz lányba. Szandi hastánccal igyekezett felszabadultabbá tenni az adást megérdemelten megnyerő Rghei Sarah-t, Bordács Arnolddal pedig elment focizni, hogy kihozza belőle a játékosságot.

Szomorú azt hallani, hogy a gyerekek java fél attól, mit gondolnak róla mások, és nem szereti önmagát. Ezzel szemben az a pár kisember, aki vagányabb, nyitottabb és kevésbé fegyelmezett – mint Szulák Andrea tanítványa, Mata Ricsi –, mindennapos vendég az igazgatói irodában.

Mindezekhez képest próbálják mindenkiből a legjobbat kihozni a mentorok, akik közül továbbra is Király Viktor a leggyengébb láncszem. Talán már a rendező is unja közhelyes, affektáló megszólalásait, ezért „keveri le” durván, olykor mondat közben elvágva a szavát.

Már Szulák is pedzegette, hogy a sokféle tanáccsal összezavarják a gyerekeket, ezért is esett nagyon jól, mikor Palya Bea egyszerűen azt mondta a dalát éneklő Sarah- nak: „légy önmagad, ne hallgass senkire!” Hajós is észrevette, hogy miközben nagy energiákkal próbálják oldani a gátlásaikat, legalább ennyi terhet is raknak kis tanítványaikra. Az este összegző értékelésénél bölcs önkritikával meg is jegyezte: „Aki görbe volt, annak azt mondtuk, egyenesedjen ki, aki nagyon kiegyenesedett, annak azt, hogy görbüljön el.” Persze ez a dolguk, a jó szándékukat sem lehet megkérdőjelezni, és szülőként mi is gyakran esünk ebbe a hibába.

Pedig ahhoz, hogy egy gyerek bátran merjen önmaga lenni, kellenek olyan pillanatok, amikor nem formálni akarjuk, egyszerűen csak éreztetjük vele, hogy úgy jó, ahogy van.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!